Szakértői vizsgálatnak kell eldöntenie, ki és miért kapcsolta vissza a váci állomáson dolgozó Kőkapu 2012 Konzorcium munkaengedélyében szereplő négy óra húsz perces határidő előtt a villamos vasúti járművek által használt vontatási feszültséget. Biztosan azonban egyelőre csak annyit lehet tudni: a felsővezetéki munkákon dolgozó munkás hajnali négy óra nyolc perckor szenvedett áramütést. Lapunk úgy tudja: életét már az azonnali orvosi beavatkozás sem menthette volna meg.

A váci vasútvonalon a baleset időpontjától négy óra 49 percig áramszünet volt, a vonatközlekedés megbénult. Az áramszünet tényét a MÁV bejelentette, a balesetről azonban későbbre ígértek tájékoztatást lapunknak. Így egyelőre arra sincs válasz: a nemzeti vasút megkezdte-e a tervezettnél korábbi visszakapcsolás körülményeinek kivizsgálását.

A válasz szerda délután megérkezett. Ebben a Máv sajtóosztálya közli: "a vizsgálatai eddigi megállapításai alapján a baleset oka emberi mulasztásra, figyelmetlenségre és a biztonságot érintő rendszabályok megsértésére vezethető vissza. A baleset további körülményeinek kivizsgálása folyamatban van. A MÁV Zrt. együttérzését és őszinte részvétét fejezi ki a balesetben elhunyt szerelő hozzátartozóinak."

Lapunk mindenesetre megpróbálta kideríteni, milyen szabályokat kell betartani a MÁV felsővezeték-rendszerén végzett munkavégzések idején. Kiderült, az eljárásrendet az E101 számú, hivatalosan az "Általános utasítás a normál nyomtávú villamosított vasútvonalak üzemére" címet viselő előírás szabályozza. Az utoljára 2009 júliusában módosított és a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) által is jóváhagyott utasítás több mint félszáz oldalon foglalja össze a kötelezően betartandó szabályokat, és szerepel benne annak a munkaengedélynek a mintája is, amiben feltehetőleg a váci állomáson dolgozó vasútépítők munkáját engedélyezték.

A munkaengedély a többi között egyértelművé teszi: a vasút területén végzett szerelési munkák megkezdéséről, illetve lezárásáról egyaránt írásban rendelkeznek, illetve tájékoztatják egymást a felek. A felsővezetéki munkák megkezdése előtt például a MÁV illetékes munkatársa, vasutasul "szakközege" nyilatkozik a feszültségmentesítésről, a sínek felett futó nagyfeszültségű vezetékek leföldeléséről. Egyúttal írásban, percre pontosan meghatározza azt is, a javítást, építést végzőknek mikor kell beszüntetniük a munkát. Az E101 szerint a munkaengedélyen megjelölt időpont után a dolgozóknak a felsővezetéket automatikusan feszültség alatt lévőnek kell tekinteni.

A dokumentumból kiderül az is, a munkálatokat csakis a MÁV "felsővezetékes szolgálat egy közegének jelenlétében szabad megkezdeni". Amíg a szakember nem érkezik a helyszínre és írott engedélyét nem adja ki, a munka megkezdése tilos. Ugyanakkor az engedély alapján a vasútépítők az engedélyezettnél korábban is befejezhetik a munkát. Ezt azonban írásban kell jelezniük. A munkavezető a munka befejezése után visszaadja a munkaengedélyt a felügyeletet ellátó szakközegnek, és ezt a tényt a munkaengedély tőpéldányának aláírásával igazolja. Ezzel a munkavezető felelősséget vállal arra, hogy a vezetékek feszültség alá helyezését részükről nem akadályozza semmi, és az elővigyázatossági szabályokat betartatja alárendeltjeivel is. Eztán a kirendelt MÁV-szakközeg intézkedik a felsővezeték feszültség alá helyezéséről.

Mindez azt jelenti, hogy a MÁV, illetve az NKH munkatársainak nem jelenthet nehéz feladatot a szerda hajnali halálos kimenetelű baleset okának és felelősének megtalálása. Ha az iratok között találnak olyan munkaengedély-tőpéldányt, amelyen a Kőkapu 2012 munkavezetője aláírásával igazolja, hogy befejezték a munkálatokat, a felelősség a kivitelező cég illetékes vezetőjét terheli. Ha viszont ilyen dokumentum nem kerül elő, akkor a MÁV-nak kell megmagyaráznia, ki és miért kapcsolta vissza a tervezettnél 12 perccel korábban a 25 ezer voltos feszültséget a munkások feje fölé.