Úgy látszik, fontos kampánytémája lesz a jelenlegi kormányoldalnak az egy számjegyű, vagyis a jelenlegi 16 százalékkal szemben tíz százaléknál kisebb személyi jövedelemadó (szja). A témáról most éppen Pankucsi Zoltán beszélt a Magyar Nemzetnek. A Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyi helyettes államtitkára elmondta, hogy a kabinet reménye szerint ezzel folytatódhat az adórendszer 2010-ben megkezdett átalakítása.

Pankucsi elmondása szerint az intézkedés szerepel az elkövetkező évek tervei között. "Az előttünk álló két esztendőben bizonyosan sokat kell majd tenni a költségvetési hiány három százalék alatt tartásáért, de amint lehetőség lesz rá, megvalósul az újabb, jelentős adócsökkentés" – fogalmazott.

Hozzátette, ha 2010 után, a világválság időszakában mód nyílt az egykulcsos, 16 százalékos adórendszer bevezetésére, és ezzel évi ötszázmilliárd forintos személyijövedelemadó-csökkentésre, úgy az elkövetkező, a jelek szerint fellendülést hozó években is megvalósítható hasonló irányú lépés. (Azt viszont már nem tette hozzá, hogy ehhez a mozgásteret a gazdasági növekedést visszafogó vállalati különadók kivetésével és a járulékok emelésével biztosította a kormány.)

Az egy számjegyű szja nem először kerül elő. Az ötletet először május végén, a Fókuszban a nemzeti érdek című konferencián maga Orbán Viktor miniszterelnök dobta be a köztudatba. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a két nappal később a Népszabadságban megjelent interjúban már igyekezett árnyalni a képet. Elmondta, hogy egy kilenc százalékos kulcs is 600 milliárd forint bevételkiesést jelentene, erre pedig egyelőre nincs fedezet a költségvetésben.

A kormányfő november végén, Japánban tett látogatása során újra elővette a témát, ám a felvetés akkor sem kapott különösebb figyelmet. A közvélemény inkább Horváth András volt NAV-dolgozóra figyelt, aki ekkor állt elő azzal, hogy az áfacsalók éves szinten ezermilliárd forintos kárt okoznak az országnak – nem ritkán az adóhivatal tudtával.