A tavaly december 22. óta 7 százalékon álló alapkamat tartására rendezkedett be a monetáris tanács, amely mai ülésén sem nyúlt az irányadó rátához. A piaci elemzők szerint a lazítás ideje akkor jöhet el, ha sikerül hitelmegállapodást kötnünk a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), és az adósságválság sem mélyül tovább. Simor András jegybankelnök délután három órakor kezdődő sajtótájékoztatóján árul el részleteket a döntés hátteréről.

Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere nem várt eddig az értékeléssel. Szerinte is a papírformát hozta a monetáris tanács a kamattartással. Gyorselemzésében kifejti: az elmúlt hónap során beérkezett adatok egyre borúsabb képet festenek a gazdasági növekedést illetően.

Az elmúlt hónapokra jellemző viszonylagosan stabil kiskereskedelmi fogyasztási adatok után a május már jelentősebb esést hozott, és a csökkenő reáljövedelmek, illetve a nyomott fogyasztó bizalom következtében további romlásra lehet számítani. Az eurózóna egyre mélyülő recessziója érzékenyen érinti a magyar ipari termelés alakulását, így a tavalyi évvel ellentétben idén már a külföldi értékesítés sem tudja ellensúlyozni a gyenge belső keresletet.

A jegybank már utalt arra, hogy a most megjelenő Inflációs jelentésében lefelé módosítja a gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését, azonban a gyengébb gazdasági aktivitás a folyamatos adóemelések miatt egyelőre nem eredményezett alacsonyabb inflációt.

A májusi inflációs adat ugyanakkor a kedvezőtlenebb év eleji számok után kellemes meglepetést okozott, az adóemelések hatásától mentes, rövidebb bázisú adatok az infláció csökkenését vetítik előre. A globális élelmiszer- és olajárak mérséklődése, illetve a forint jelentős júniusi erősödése is a pénzromlási ütem csökkenését eredményezhetik.

Az év elejéhez képest javuló inflációs kilátások, az egyre gyengébb gazdasági növekedés, az IMF-tárgyalások várható megkezdése és a feltörekvő piaci országokat általánosságban jellemző alacsony kamatszint véleményünk szerint egyre több monetáris tanácstagot terel majd a kamatcsökkentést szorgalmazók táborába.

Úgy gondoljuk, hogy az eurózóna kilátásaival kapcsolatos bizonytalanság, illetve az IMF-tárgyalásokon várható feszültségek továbbra is rendkívül óvatos monetáris politikát indokolnak, ami azonban nem zárja ki a monetáris kondíciók enyhítését – hangsúlyozza Bebesy Dániel.