A húszak (G-20) londoni csúcstalálkozójának árnyékában tartotta rendes ülését az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa, s döntött egyáltalán nem mellékesen úgy, hogy 0,25 százalékponttal 1,25 százalékra viszi le a kamatot. Tekintettel a Trichet elnök szerint „súlyos visszaesésre”, s a lényegében eltűnt inflációra. Kérdésre válaszolva ugyanakkor bejelentette, hogy a kamat akár tovább is csökkenhet a következő hónapokban.

Az EKB már korábban értésre adta, hogy a nullához közelítő kamat miatt kifogyhat az eszközeiből. Ennek ellenére a piacon arra számítottak, hogy a gazdasági válság hatásainak enyhítésére az EKB 0,5 százalékponttal megy lejjebb, s követi a többi nagy jegybank agresszív politikáját. Az infláció irama márciusban 0,6 százalékra lassult az eurózónában, s Trichet szerint elképzelhető, hogy a következő hónapokban negatív adat jelenik meg. Ezt azonban „dezinflációs epizódnak” nevezte, s hangsúlyozta, nincs szó deflációról, azaz az áraknak a recessziót tartósító eséséről. A munkanélküliség februárban 8,2 százalékra emelkedett az euróövezetben, szemben a tavalyi második havi 7,2 százalékkal.

Az EKB felszólította a kereskedelmi bankokat, hogy újítsák fel a hitelezést, az euróövezet tagországait pedig figyelmeztette, hogy tartsák tiszteletben a stabilitási és növekedési paktumot. Ám a tagállamok sorra lépik át a költségvetési hiány GDP-hez mért arányára megállapított három százalékos határt, ahogy a gazdasági válság egyre mélyül.

A jegybankelnököt kérdezték arról a vitáról, amely a kormányzótanács tagjai között látszott kialakulni a nem szokványos eszközök bevetéséről. Lucas Papademos arról beszélt, elkerülhetetlen, hogy az EKB is vásároljon vállalati kötvényeket a likviditás további bővítésére, míg a német Axel Weber elvetette ezt az ötletet. Miközben az amerikai és az angol jegybank már régebben nyitott ebbe az irányba, az EKB még mindig vonakodik. Most úgy döntöttek, hogy egy hónap múlva döntenek.