A Széll Kálmán Terv következetes végrehajtásával az előírt 3 százalék alatt lesz tartható a 2012-es és a 2013-as GDP-arányos költségvetési hiány, de a tervekkel kapcsolatban felmerülő „fellazítási kísérletek” erős kockázati tényezőt jelentenek. Elég a távközlési adóban tett engedményekre, az idei teher csökkentésére, vagy a pénzügyi tranzakciós illetéket övező bizonytalanságokra utalni – jelezte Háda Bálint, a Quaestor vezető elemzője cége prognózisának szerdai ismertetésekor.

Az ország adósságának finanszírozása normális piaci körülmények között megoldható, megfelelő tartalékokkal rendelkezünk, elegendő a jegybank közel 40 milliárd forintos devizatartalékára gondolni, amellyel az adósságválság súlyosbodása, az azt automatikusan követő erős forintgyengülés hatásait is tompítani lehet. Ugyanakkor azt mindenképpen figyelembe kell venni, hogy a befektetők kiemelt kockázatú országként tartanak számon bennünket, s bármilyen negatív külső vagy belső hatásra is idegesen, a magyar eszközök, befektetések eladásával reagálnak – tette hozzá.

A megnyugtató adósságfinanszírozás szempontjából Magyarország helyzetét lényegesen megkönnyítené az IMF/EU-hitelmegállapodás megkötése, ám ebben még nem tudtunk túljutni az előkészítési fázison. Ami azért is hátrányos, mert az adósság törlesztése és megújítása éppen a biztonsági védőháló hiányában komoly többletköltségekkel jár. Simor András, a jegybank elnökének számításai szerint, azt feltételezve, hogy 2 százalékpontos hozamcsökkenés következik be a megállapodás aláírásával, a negyedéves csúszás 70-100 milliárd forintba kerül, így a reálisnak látszó három negyedéves csúszás 200-300 milliárd forint többletkiadást jelent az országnak.

A megállapodást az elemzők szerint is 200 bázispontos hozamcsökkenés követheti, de ez nem tart örökké – hívta fel a figyelmet a Quaestor vezető elemzője. Ezzel a kormány időt nyer ahhoz, hogy fenntartható növekedési pályára állítsa a gazdaságot. Ha ennek a látszata sem észlelhető, akkor azt hamar a hozamok emelkedésével bünteti a piac. Hogy ezt elkerülje, a kormánynak kockázati és befektetési szempontból kedvező körülményeket kellene kialakítania.

Egyelőre ez messze van. Az alapkamat emelése azonban a jelenlegi körülményeket látva egyre valószínűbb, a befektetők szerint három hónapon belül bekövetkezik egy vélhetően 25 bázispontos emelés. Az IMF-megállapodás azonban átírhatja ezt a forgatókönyvet. Annyi azonban bizonyos, hogy kamatvágást nem tesz lehetővé a külső környezet.

Európában biztosan W alakú lesz a 2008-ban elkezdődött gazdasági-pénzügyi világválság lefutása. Az euróövezetben egyértelműen recessziós a környezet. Amerikában a helyzet jobb, a lakosság fogyasztási kedve visszatérőben van, és a hitelezési hajlandóság is egyre markánsabb. A tengerentúlon a folyamat fenntarthatóságával kapcsolatban merülnek fel aggályok, ugyanis már megint többet költenek az amerikaiak, mint amennyit keresnek, és ez sem feltétlenül pozitív a múlt eseményeinek tükrében.

Amerikában a vállalati eredményvárakozások a következő negyedévre romlottak, ez sem jó hír, bár az első negyedévben a vártnál kedvezőbben alakultak a nyereségadatok. Amerikában egy esetleges újabb, központi likviditásnövelő program elindítására egyre nagyobb igény mutatkozik. Ahogy az Egyesült Államokban a Fed-nek, úgy Európában az Európai Központi Banknak lépnie kell, mert a decemberi és februári hároméves, minimális kamatozású likviditásbővítő program keretében kihelyezett ezermilliárd euró nem megfelelően hasznosult – vélekedett Háda Bálint.

Ami az görög helyzetet illeti, továbbra is úgy látjuk, a hellén kilépés, bár nem lehetetlen, de kevésbé valószínű – mondta Háda Bálint. Szerinte a kilépés egyenlő lenne egy öngyilkossággal. Az EU-nak és azon belül a vezető szerepet játszó Németországnak sem érdeke a görög távozás. Az egyik legfontosabb baj vele, hogy rossz példa lenne a továbbiakra nézve. Hiszen akkor a befektetők a többi problémás déli állam esetében is hasonló várakozással élnének.

Emellett egy újra bevezetett drachma, háta mögött a görög gazdasági helyzettel, igen rövid idő alatt kb. 50 százalékkal értékelődne le. Az adósság viszont euróban maradna fenn, így ha a visszafizetés jelenleg is kétséges, akkor egy erősen leértékelődött drachmával biztosan az. Ezzel együtt a június 17-i választások eredménye kritikus, nem annyira a görög kilépés, hanem elsősorban az ország kormányozhatóságának szempontjából, miután a jelenlegi közvélemény-kutatások a május 6-inál is szegmentáltabb eredményre mutatnak. Mindenesetre bizakodásra adhat okot, hogy a görögök nagy része az euróövezeti tagság mellett áll, s ez segítheti a mérsékelt erőket a következő választásokon.

Természetesen egy esetleges kilépés is létező forgatókönyv, azonban költségei nemcsak Görögország, hanem Európa és a világ számára is hatalmasak lennének. A korábbi görög miniszterelnök, Papademosz szerint a számszerűsíthető kár szűken véve 500 és 1000 milliárd euró között lehet – áll a Quaestor helyzetértékelésében.