A jegybanki alapkamat-emelés várhatóan átárazza, megdrágítja a  hiteleket, különösen a vállalati hiteleket, amelyek a rövid lejáratú kamatokhoz vannak kötve, más oldalról azonban megnyugtathatja a pénzpiacokat,  és növelheti a befektetők érdeklődését a magyar állampapírok iránt - magyarázta Barcza György, a K and Bank vezető elemzője. Szerinte a kamatemelés további negatív hatása lenne, hogy tovább drágítaná a vállalati hiteleket a cégek számára, így a mostani alacsony vállalati hitelezés esetleg még tovább gyengülne.

Az állampapírhozamok azonban amúgy is megemelkedtek már, nem arról van tehát szó, hogy a jegybanki kamatemelés növelné a hozamokat, hanem az állampapírhozamok emelkedése kényszerítheti ki a jegybanki kamatemelést - emelte ki Barcza György.

Ez a lépés másrészről viszont megnyugtathatja a pénzpiacokat, mert amíg a kamatemelési várakozás fennáll, addig a befektetők is kivárnak, ami ingadozó állampapír-kereslethez és ingadozó forintárfolyamhoz vezet - mondta a vezető elemző. A várható kamatemelés után tehát megélénkülhet a kereslet a magyar állampapír-piacon - jelezte.

A kamatemelés ellen szóló érv Barcza György szerint az, hogy lelassíthatja az egyébként is alacsony növekedést, és ezen keresztül megnehezíti a kilábalást a mostani helyzetből. De szerinte ezt nehéz megítélni, mert a jegybanki alapkamat nincs teljes összefüggésben a banki hitelkamatokkal.

Egyes vállalati hitelek kamatait viszont az állampapír-hozamokhoz kötik, amelyek már így is megemelkedtek, azaz a megemelkedett állampapír-hozamok előbb-utóbb mindenképp érződnek ezeknek a kölcsönöknek a kamataiban.

Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője szerint a jegybanknak reagálnia kell az új fejleményekre: a forint árfolyamának gyengülésére, és az infláció valószínűsíthető gyorsulására, mert ha nem teszi, akkor a hitelességét veszélyezteti.

Jövő év elejére a jelenlegi 6 százalékos alapkamat 7 százalékra emelkedik, mégpedig két lépésben: kedden 50 bázisponttal, később újabb 50 bázisponttal - vélekedett.

Ami a jelenlegi rövid távú hozamokat illeti, az egy hónap múlva induló 3 hónapos pénzpiaci kamatok jegyzése 7,5 százalékon áll, igaz, a likviditás kicsi - közölte Kondrát Zsolt.

Arra a kérdésre, hogy milyen előnye, illetve hátránya lenne a kamatemelésnek, az elemző elmondta: a magasabb finanszírozási költségben csapódik le a hátrány, azaz mind a lakossági hitelkamatok, mind a vállalati hitelkamatok emelkednek, ha a szerződés szerint azok az alapkamathoz, illetve a BUBOR-hoz vannak kötve.

A jelenlegi helyzetben Kondrát Zsolt szerint viszont több előny származik a kamatemelésből, amely végső soron a növekedést is segítheti. A kamatemelés erősíti az árfolyamot, ami kedvező a devizában eladósodott lakosok, illetve vállalkozások számára, és csökkenti a végtörlesztési folyamatban részvevő bankok veszteségét, amelyek így többet hitelezhetnek, ezzel segítve a gazdasági növekedést - magyarázta.

Véleménye szerint a magyar gazdaság növekedésének szempontjából a 280 forintos euró árfolyam lenne optimális, de első lépésben a 300 forint alatti árfolyamot kellene elérni.