Trichet egyet akar

A mélységi rekordra leszorított ráta segíthetné a gazdasági növekedést elindító hitelezési boom kialakulását. A döntést csütörtökön 13.45-kor jelentik be, amelyhez – háromnegyed órával később – Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke sajtótájékoztatón fűz indoklást.

Ekkor már ismert lesz, hogy miként döntött szokásos havi kamatmeghatározó ülésén a Bank of England (BoE) monetáris tanácsa. Az előrejelzések szerint a britek a következő hónapokban nem nyúlnak a rekord alacsony szinten, 0,5 százalékon tartott alapkamathoz, más módszerekkel serkentik majd a hitelezést. Többen várják a BoE-től, hogy a banki rossz követelések, a „mérgezett papírok" felvásárlására korábban elkülönített 75 milliárd fontos keretének megemelését jelenti be csütörtökön, ám az óvatosabb elemzők szerint ezzel megvárja a júniust, addigra felmérik, hogy az első „tehermentesítés" milyen eredményt hozott.

Visszatérve Frankfurthoz, elemzők azt várják Trichet-től, hogy tegye végre világossá: nem áll szándékában1 százalék alá engedni az alapkamatot. A refinanszírozása ráta egyszázalékos szintje azért számít lélektani határnak, mert ha azt ennél lejjebb szállítanák, akkor könnyen „beállna" a bankközi piac, mert a kereskedelmi hitelintézetek számára már nem lenne vonzó, hogy egymásnak kölcsönözzenek, jobban megérné nekik, ha a jegybanknál fialtatnák éppen felesleges pénzüket, mint ahogyan azt tavaly októberben megtették. Ez pénzszűkéhez vezet, ami azzal a veszéllyel jár, hogy a gazdaság számára megdrágul a hitelezés, holott éppen ennek ellenkezője esetén indulhat el újra a növekedés.

A kormányzótanácsban a jegybanki alapkamatcsökkentéssel szemben a másik felfogást azon jegybankárok képviselik, akik szerint az EKB-nek a „bedöglött" követelések felvásárlásával kellene inkább tehermentesíteniük a bankokat, hogy azok eredeti feladatukra tudjanak koncentrálni – írja a Marketwatch. Ezt a módszert követi az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed  és az angol központi bank - eddig sikerrel, amit a bankrendszer vezető bankjainak szerényen javuló mutatói is igazolnak.

Eközben Romániában is "magyar szintre", azaz 9,5 százalékra mérsékelték az alapkamatot. A helyi jegybank  – az elemzők várakozásainak megfelelően – 50 bázispontot faragott az irányadó kamatból. Ez volt az idei második  kamatcsökkentés, az indoklás szerint ezzel akarják tompítani a pénzügyi és gazdasági világválság hatását.