Az ötszázalékos alapkamat indoklása mellett szólt minden a monetáris tanács legutóbbi, március 26-ai ülésén, amelynek rövidített jegyzőkönyvét most hozta nyilvánosságra a jegybank. A vállalkozói szféra által a keresletcsökkenés miatt végre nem hajtható áremelések, a fogyasztói árindexnek – a rezsicsökkentés révén – rekordalacsony szintre történt mérséklése egyaránt amellett szólt, hogy nincs inflációs nyomás a gazdaságon, miközben a növekedés alacsony szintre süllyedt.

Ám a GDP tavalyi utolsó negyedévben történt 2,7 százalékos éves szintű visszaesése egyedi hatásokra vezethető vissza, az értékelés szerint a mezőgazdaság és az ipar átmeneti gyengülése, meg a külföldi felvevőpiacokon tapasztalt visszaesés felelős mindezért. De ez a múlt, a tanács ugyanis fellendülésre számít már a következő negyedévekben, amit az új inflációs jelentésben leírt 0,5 százalékos GDP-bővülési előrejelzés is alátámaszt.

Az infláció a következő időszakban is mélyen a jegybanki 3 százalékos cél alatt marad, emiatt tehát nem kell aggódnia a tanácsnak. A nemzetközi környezet pedig a 300 forintos euróárfolyam ellenére támogató, a ciprusi események is múló epizódnak tekinthetők csupán.

„Egyes tanácstagok”, azaz Karvalits és Király arra mutattak rá, hogy gazdaságpolitikai fordulat nélkül nincs sem hitelezési, sem beruházási fordulat, azaz megismételték korábbi álláspontjukat, mely szerint csak kamatcsökkentésekkel nem lehet felpörgetni a magyar gazdaságot. Ez az érvelés nem hatotta meg a hitelezés felfutásában megbizonyosodott tagokat, így az Orbán-kormány által kinevezett új vezetés és a kétharmados többséggel a tanácsba delegált külsős tanácstagok által képviselt kamatenyhítési filozófia győzedelmeskedett, s ez vezetett az 5 százalékos alapkamat megszavazásához.