A 24 óra beszámolója szerint a hírt dr. Magyari József, a Vért Zrt. vezérigazgatója sajátos módon erősítette meg. Mint mondta: "Az erőmű vezetése nem határolódik el a korábban ismertetett létszámcsökkentéstől, most a folyamat szándékbejelentése történt meg. Ezután megkezdődik az érdekképviseleti egyeztetés."

A Vértesi Erőmű a környezetvédelmi normák szigorodása miatt december 31. után nem tüzelhet el szenet, és bár bejelentették a bezárást, annak pontos részletei jelenleg sem ismertek. Az erőműben 759-en dolgoznak. A Vért 2020-ig kötelezettséget vállalt Oroszlány és Bokod ötezer lakásának és közületeinek távhő- és melegvíz-ellátására, amit 2016 januárjától az MVM Oroszlányi Erőműfejlesztő Zrt. gázkazános „mini erőműve" lát majd el.

AZ MVM korábban azt tervezte, hogy a környezetvédelmi normák szigorodása miatt a hulladékból származó tüzelőanyagra állítják át a Vértesi Erőművet. A dolgozókat szeptember elején, a jubileumi elismerések átadásakor tájékoztatták arról, hogy az MVM és a Vért technológiai és jogszabályi feltételek miatt az új tüzelőanyag elégetését nem látja megvalósíthatónak.

A tájékoztatón akkor az is elhangzott, a szenes részleg működésének befejezése után az telephelyet bizonytalan időre konzerválják. A Vért az oroszlányi képviselő-testület számára készített előterjesztésében az erőműben 2016 után használható blokkok értékét tízmilliárd forintot meghaladó összegre tartotta.

Akkori becsléseik szerint az erőmű végleges bezárása, majd bontása és rekultivációja 37 milliárd forintot emésztene fel. A költségekre 19,5 milliárd forintig a szénfillér, a villamos energia árába épített támogatás nyújtana fedezetet.