Az EU2020 stratégia megvalósítását elősegítő Nemzeti Intézkedési Terv egyik kiemelt célja, hogy 2020-ra a jelenlegi - közel egy évtizede stagnáló – 1 százalék körüli GDP-arányos hazai K+F ráfordítást 1.8 százalékra növelje, méghozzá főként a vállalkozások kutatási-fejlesztési (K+F) ráfordításainak növelésére építve.

A Deloitte nemzetközi tapasztalatai szerint a vállalatok hazánkban és Lengyelországban jellemzően átlagosan az árbevétel 0,9 százaléka alatti összeget, Szlovákia és Románia esetében jellemzően az árbevétel 0,9 – 3 százaléka közötti összeget, míg Horvátország és Csehország esetében az árbevétel 3 százaléka feletti összeget fordítottak a kutatás-fejlesztési tevékenységükre.

A regionális összehasonlításból az is kitűnik, hogy a magyar vállalkozások látszólag kevesebbet költenek K+F-re a régió más országaiban működő cégekhez képest. Ez azt is sugallja, hogy ezen vállalkozások K+F ráfordításainak „növelésében”, ösztönzésében van lehetőség a jövőre nézve. Másrészt rámutat arra is – amint azt a jelentés más összefüggései is utalnak -, hogy a tényleges K+F ráfordítás meghaladhatja a cégek által ismert (és bevallott) K+F ráfordítást, de ezen ráfordítások kimutatása nehézségekbe ütközik.

A nemzetközi tapasztalatok szerint az egyes országokban működő cégek K+F költését összességében (azaz az egyes országok közötti különbségeket figyelmen kívül hagyva) motiváló tényezők közül a K+F (közvetlen, vissza nem térítendő) támogatások a legfontosabbak, amit az adókedvezmények, a versenytársak fokozott K+F aktivitása és a megfelelő szakképzettségű munkavállalók rendelkezésre állása követ.

Márkus Csaba, a Deloitte Zrt. szakértője elmondta: megvizsgálták mi késztethetné a cégeket ilyen jellegű kiadásaik növelésére. A válaszadók ezek közé sorolták a támogatások (adókedvezmények és közvetlen támogatások) mértékét, a megfelelő képzettségű munkavállalók rendelkezésre állását, a szabályozási környezet kiszámíthatóságát, valamint a közvetlen támogatások előtérbe kerülését az adókedvezményekkel szemben.

A vállalkozások legkevésbé fontosnak – többi között – a versenytársak K+F ráfordításainak növekvő mértékét tüntették fel.

A Deloitte Zrt. szakértője hozzátette: felmérésük szerint a cégek 35-40 százaléka ismeri a K+F pályázati lehetőségeket, azon belül is elsősorban az EU társfinanszírozott és a hazai K+F pályázatokat. A pályázati támogatásokat a válaszadók alig 10 százaléka vette igénybe.

Ezen túlmenően a K+F pályázatok igénybevételét jellemzően az egyes pályázatok esetében elvárt új munkavállalók felvételének feltétele korlátozza, de gyakran jelenik meg akadályként, hogy egy K+F projekt eredményei, létszámigénye több évre előre nehezen tervezhető.

A pályázati lehetőségekhez képest az adókedvezmények ismertsége jóval nagyobb volt a megkérdezettek körében: a vállalatok 70 százaléka jelezte, hogy ismeri az adókedvezményeket, ezen belül az egyes adó- és adóalap-kedvezmények ismertségének mértéke 35-90 százalék között oszlott el.