Idén, az első hat hónapban, átlagosan 3,3  százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában. Egy hónap alatt – 2009. májushoz viszonyítva – az élelmiszerek árai 1,6 százalékkal csökkentek. 2008. júniushoz viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 5,9 százalékkal emelkedtek- jelenti a KSH..

Árcsökkenés következett be az idényáras élelmiszerek (9,2 százalék), valamint az étolaj (2,9 százalék) esetében. Az idényáras élelmiszerek nélkül számítva az élelmiszerek ára az előző hónaphoz képest 0,1 százalékkal nőtt. A legnagyobb
mértékben az egyéb cikkek árai emelkedtek (1,9 százalék), ezen belül a járműüzemanyagok ára 5,3  százalékkal nőtt.

Átlag feletti áremelkedés volt megfigyelhető a szeszes italok, dohányáruk (0,8 százalék), valamint a szolgáltatások (0,3 százalék) esetében. Ez utóbbin belül az üdülési szolgáltatásokért átlagosan 2,6 százalékkal kellett többet fizetni. A tartós fogyasztási cikkek árai az átlaggal megegyező mértékben emelkedtek. A háztartási energia (0,4 százalék) és a ruházkodási cikkek (0,3 százalék) körében kis mértékű árcsökkenés következett be.

Ezen belül jelentősen drágult a sertészsiradék 30,7, a rizs, hántolmányok 16,2, az idényáras élelmiszerek 14,4 és a párizsi, kolbász 10,2 százalékkal. Árcsökkenés következett be az étolaj (15,7 százalék), a sajt (12,3 százalék) és a liszt (9,2 százalék) esetében. A háztartási energia átlagot meghaladó, 8,0  százalékos áremelkedésén belül a vezetékes gáz ára 20,6  százalékkal nőtt, míg az elektromos energiáé 2,8 százalékkal.

Az átlaghoz képest nagyobb mértékben (6,4 százalék) drágultak a szeszes italok, dohányáruk is. Átlag alatti áremelkedés volt megfigyelhető a szolgáltatások (3,6 százalék) körében, ezen belül a szemétszállítás 10,6, a társasházi közös költség 9,4, a csatornadíj 7,9, valamint a vízdíj 7,8  százalékkal drágult. A tartós fogyasztási cikkek (1,6 százalék) és a ruházkodási cikkek (0,5 százalék) esetében szintén átlag alatti volt az áremelkedés. Az egyéb cikkek körében árcsökkenés következett be (1,1 százalék), ezen belül a járműüzemanyagok ára 12,3  százalékkal csökkent, a gyógyszer, gyógyáru 4,9  százalékkal drágult az előző év azonos hónapjához viszonyítva.

Kondrát Zsolt, az MKB Bank Zrt. vezető elemzője elmondta: a  júniusi inflációs adat kedvezőbb az elemzői várakozásoknál, az  eltérés szerinte teljes egészében az élelmiszerárak alakulásának  köszönhető. Ugyanez volt a helyzet a májusi mutatóval, csak pont  fordítva: az élelmiszerek akkor a vártnál nagyobb mértékben  drágultak - emlékeztetett.

Az MKB elemzője eddig 5,4 százalékos éves átlagos inflációt és  8,4 százalékos decemberi drágulást jósolt, ám úgy vélte, a júniusi  adat után mindkét előrejelzést néhány tizedszázalék-ponttal lefelé  kell majd módosítani.

A monetáris politikának jól jön a kedvező inflációs adat, amely  megnöveli a kamatvágás esélyét - mondta Kondrát Zsolt, aki a  Monetáris Tanács következő kamatdöntő ülésén 50 bázispontos  alapkamat-csökkentést valószínűsít.
A közeljövőről szólva felhívta a figyelmet arra, hogy a júliusi  inflációs adat már mutatni fogja az áfa- és jövedékiadó-emelés  hatását - "kérdés, a vállalatok mennyire hárítják át az adóemelést a  fogyasztókra" - fogalmazott. Úgy vélte, feltehetően egy-két hónapig  elhúzódik majd, amíg az adóemelés teljes hatása érvényesül az  árakban.

Kondrát Zsolt szerint az árszínvonal-emelkedés júliustól 6-7  százalékra ugrik, év végére pedig 8 százalék közelébe is eljuthat,  bár utóbbiban az elemző által várt kőolaj- és benzináremelés hatása  is benne van. Török Bálint, a Buda-Cash Brókerház Zrt. elemzője  júliusra 6 százalék körüli inflációt vár, míg Suppan Gergely, a  Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. makroelemzője szerint "bőven 7  százalék fölé" ugrik majd a drágulás üteme a hetedik hónapban.
Suppan Gergelyt elmondta: nem lepték meg a piaci konszenzusnál  alacsonyabb júniusi inflációs adatok, hiszen számolt azzal, hogy a  szezonális élelmiszerek májusi áremelkedése csak átmeneti volt, és  júniusban korrigálnak az árak.

Az elemző hozzátette: a júniusi adatok azt mutatják, hogy a forintgyengülés hatása nem gyűrűzött tovább a fogyasztói árakba.