A főcsoportok közül csupán kettőben mértek emelkedést májushoz képest, de ezeknél nem is akármekkorát. A szolgáltatások 0,5 százalékkal, míg a meccsnézések nélkülözhetetlen kellékeként számon tartott szeszes italok és füstölnivalók 0,7 százalékkal drágultak. A kereskedők kihasználták az Európa-bajnokság fogyasztásnövelő hatását és erre áraik emelésével reagáltak.

A szolgáltatásoknál pedig a nyári üdülési szezon pörgette fel villámgyorsan az árakat, ezek átlagosan 4,4 százalékkal lettek drágábbak. A világpiaci trendet követve az üzemanyagárak viszont - mint azt a mai 7-8 forintos áremelés jelzi – átmeneti csökkenésnek indultak, az ezt a termékkört tartalmazó főcsoportnál 0,4 százalékos árcsökkenést mutattak ki. Az élelmiszerek minimálisan, 0,1 százalékkal lettek olcsóbbak májushoz képest.

Tavaly júniushoz viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál kisebb mértékben, 5,0 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen nőtt a tojás (39,6 százalék), a sertészsiradék (29,4 százalék), a csokoládé, kakaó (20,5 százalék), a kávé (13,8 százalék), a párizsi, kolbász (11,6 százalék) és a sertéshús (10,5 százalék) ára. Árcsökkenés következett be a liszt (14,5 százalék) és a cukor (6,8 százalék) esetében.

Az átlagosnál nagyobb mértékben, 13,8 százalékkal emelkedett a szeszes italok, dohányáruk ára. Szintén átlag felett, 7,6 százalékkal nőtt az egyéb cikkek ára, ezen belül a járműüzemanyagok 13,9 százalékkal, a gyógyszerek, gyógyáruk 3,6 százalékkal drágultak. A háztartási energia átlag feletti 6,7 százalékos áremelkedésén belül a palackos gáz 12,1 százalékkal, a távfűtés 10,5 százalékkal drágult.

A szolgáltatások esetében 4,0 százalékos volt az áremelkedés mértéke, ezen belül a szemétszállítás 7,0, a csatornadíj 5,4 százalékkal drágult. A ruházkodási cikkek szintén átlag alatt drágultak (2,3 százalék), míg a tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, 2011. júniushoz képest.

Az olcsóbbá váló élelmiszerek és energiaárak kiszűrésével számolt maginfláció 4,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, azaz még mindig nagyon magas. Amennyiben az adóemelések árgerjesztő hatását kiszűrjük, azaz az egy évvel korábbi adókkal és adókulcsokkal számolunk, akkor elméletileg 3,4 százalékos lenne az infláció. Májusban ugyanez az adat 3,1 százalékos volt.

Az adóemelések gerjesztik az inflációt

Mindez jól szemlélteti, milyen jelentős hatást gyakorolnak az árakra a kormány által javasolt és a parlament által megszavazott adóemelések és az újonnan bevezetett adónemek. Emlékezetes, hogy a jegybank inflációs célja 3 százalékos, ezt a szintet elvileg jövő év első felében kellene elérni. Az év elején meglépett áfa és jövedékiadó-emelés hatásai és az ezt követő termelői-kereskedői-szolgáltatói áremelések miatt azonban legjobb esetben is 2013 végére, 2014 elejére teljesülhet a cél. És akkor még a kedden bejelentett 2013-tól hatályos újabb jövedékiadó-emelések ár- és inflációgerjesztő hatásával még nem is számolhattak a jegybank prognózisának készítői.

Ami biztos: a kamatcsökkentésben reménykedők számára a mai inflációs adat kijózanító hatással bír, ugyanis a tavaly december óta 7 százalékon álló irányadó ráta szinten tartását vetíti előre. Az elemzők szerint az IMF-tárgyalások sikere esetén és nyugodt nemzetközi hangulatban szánhatja rá magát a jegybank monetáris tanácsa a kamatvágásra.

Egyelőre azonban egyik feltétel teljesülésére sem mernek mérget venni. Az IMF-fel kőkemény tárgyalássorozat kezdődhet július 17.-étől, ám egyelőre az is kérdéses, hogy a magyar kormánynak egyáltalán szándékában áll-e bármilyen téren engedni a nemzetközi pénzügyi szervezet kéréseinek-feltételeinek-nyomásának a biztonsági hálót jelentő hitelszerződés megkötése érdekében.

A 2013-as költségvetési tervezet körüli bizonytalanságok sora és a kormányfőnek a magyar érdekekkel szembe menő, elfogadhatatlan feltételek kizárásáról tett nyilatkozatai mindenesetre harcos alapállásról tanúskodnak. Ami azt jelenti, hogy ismét csatába megyünk.

IMF-hitel + forinterősödés = kamatcsökkentés

A következő hónapokban 5,6-5,8 százalék körül alakulhat az infláció Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint. A fékező tényezők közül első helyen a megzabolázott üzemanyagárakat említi. Ellentétes irányú mozgást váltanak ki aközelmúltban bejelentett új adók, amelyek növelik ugyan az inflációt, ezt azonban nagyrészt ellensúlyozhatja a továbbra is igen gyenge belső kereslet.

Magyarán: a fogyasztás érezhető csökkenése miatt jegelhetik áremelési szándékaikat a hazai piacra dolgozó termelők és a kereskedők. Mindezt figyelembe véve szeptemberre 6 százalék közelébe emelkedhet az infláció, azonban bázishatások (tavaly novemberi jövedéki adóemelések kiesése) miatt decemberre 5 százalék közelébe mérséklődhet – közölte a Nollal Suppan Gergely.

Szintén bázishatások miatt (januári áfa emelés) jövő év elején tovább mérséklődhet az infláció, ezt azonban tompíthatja a tranzakciós adó bevezetése, ami a szolgáltatások árait növeli. Így a jövő év közepéig fokozatosan 3,5 százalékra csökkenhet az infláció.Az idei átlagos infláció 5,5 százalék, a jövő évi 3,6 százalék lehet, azaz továbbra sem teljesül a 3 százalékos inflációs cél elérése, amire legkorábban 2014 elején lát lehetőséget az elemző. Ugyan ez már a monetáris időhorizonton belül van, így lenne lehetőség nagyon óvatos és fokozatos kamatcsökkentésre, azonban az árstabilitási és pénzügyi stabilitási kockázatok továbbra is igen erősek.

Ezért az MNB csak akkor csökkenheti az alapkamatot, ha az IMF tárgyalások lezárása után nemcsak az ország kockázat mérséklődik jelentős mértékben, hanem a forint árfolyama is lényegesen erősödik, hozzájárulva az infláció további csökkentéséhez. Így az év végére 6,50-6,75 százalékos alapkamatra számítanak a Takarékbanknál.

Elhúzódó tárgyalások a bizonsági hálóról

Gárgyán Eszter az időjárás viszontagságait tükröző zöldség-gyümölcs árak várható felfutására hívja fel a figyelmet, ami a következő hónapok inflációs adatát is felfelé nyomja. A Citibank vezető elemzője szerint trendforduló következhet be az év eleje óta csökkenő élelmiszeráraknál, és az infláció nyáron 5,9 százaléknál tetőzhet, de az év végén se süllyed 5,4 százalék alá.

A beterjesztett jövő évi költségvetés kockázatai, a tranzakciós illeték beszedése körüli ellentmondások megnehezítik a megegyezést a EU/IMF párossal, mivel 1,5-2 százalékos GDP arányos lyukat üthetnek az amúgy 2,2 százalékos deficittel tervezett 2013-as büdzsén. S miután a kormány elutasítja a vagyonadót, kitart az egykulcsos jövedelemadó mellett, és nem hajlandó tovább faragni a szociális kiadásokból, így kevés mozgástere marad a megegyezéshez – véli Gárgyán Eszter.

Az elemző nem sok reményt fűz ahhoz, hogy az EU/IMF delegáció jövő keddi látogatásán az informális egyeztetésen túl a büdzsét érintő vitatott kérdésekben is dűlőre juthatnak. A költségvetési kétségekkel kapcsolatos piaci nyomás fokozódása miatt csak az IMF-fel történő kiegyezés után, az év vége felé lehet szó kamatcsökkentésről - tette hozzá.