Jövőre már tisztán a piacról finanszírozzuk magunkat
A globális gazdasági válság alatt szerzett tapasztalatok alapján 2011. évi központi költségvetés és az államadósság finanszírozási terve az idén kialakított és sikeresnek bizonyult, a piaci keresletre rugalmasan reagáló kibocsátási politika alkalmazására épül - jelentette ki Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgató-helyettese.
Ezzel kapcsolatosan elmondta, hogy idén például - a december 16-ával bezárólag - összesen 1292 milliárd forint államkötvényt hirdettek meg, amelyek esetében az átlagos többletkereslet 2,6 szeres volt, hiszen a benyújtott ajánlat 3412 milliárd forintra rúgott. Mindent összevetve végül az elfogadott ajánlatok mennyisége 1657 milliárd forintot tett ki. Vagyis az egész évet illetően ingadozó hozamok mellett sikeres államkötvény aukciók zajlottak.
A jövő évi adósságkezelési tervvel kapcsolatban elmondta: 4017 milliárd forintot ér el a lejáró adósság volumene (az éven belüli lejáratú adósságok egyszeri megújításával számolva.), ami 5,5 százalékkal meghaladja az ugyanezzel a módszerre számított 2010 évi szintet. Ezen belül a csökken a forintadósság törlesztési igénye 610 milliárd forinttal 2829 milliárd forintra, míg a devizaadósság esetében ugyanez 819 milliárd forinttal 1188 milliárd forintra hízik. Jövőre - a jelentős devizalejáratok finanszírozása miatt - várhatóan nő a bruttó állampapír kibocsátás, a tavalyi 4254 milliárd forintról 4759 milliárd forintra. Ennek 72 százaléka forint, míg forint, míg 28 százaléka devizában történik majd.
Az ÁKK 860 milliárd forint 2011. évi nettó finanszírozási igénnyel számol. A mostani tervek szerint 742 milliárd forint lesz a nettó piaci kibocsátás, ami egyben azt is jelenti, hogy teljes egészében visszatérünk a piaciról történő finanszírozáshoz - tette hozzá. A kincstári kör teljes nettó finanszírozási igénye jövőre 689 milliárd forint, emellett finanszírozási tételként jelenik meg az EU transzferek egyenlege, amely jövőre további 171 milliárdos finanszírozási igényt jelent.
Az elmúlt években tapasztaltakhoz hasonló lesz az állam együttműködése a nemzetközi fejlesztési intézetekkel, jövőre a Nemzetközi Fejlesztési Intézetek által nyújtott - nem piaci - kölcsönök nettó volumene 156 milliárd forint lesz. A tervezett deviza kibocsátás 4 milliárd euró, ami egyébként megegyezik a lejáró adóssággal, amelynek zöme év végén októberben és novemberben esedékes - hangzott el. Ebből az összegből egyébként 2 milliárd euró az unió által nyújtott, készenléti hitelből lehívott részt jelenti, míg a fennmaradó tétel piaci kibocsátású kötvények lejáratát jeleni.
A költségvetés jövő évi várható nettó kamatkiadása 1004 milliárd forint, lényegében megegyezik az idei 998 milliárd forinttal.
A vezérigazgató kitért az ÁKK új feladatkörére a kötelező magánnyugdíjpénztári vagyon, a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapnak a kezelésére is. Mint megjegyezte ennek értékesítéséből a finanszírozási terv szerint 530 milliárd forint a költségvetési bevételek között szerepel, ez kerül a nyugdíjalapba. Amit ezen felül értékesíteni tudnak az az állampapír-kibocsátás igényét csökkenti. Ebben az esetben inkább a kincstárjegyek piacra dobása mérséklődik. Hozzátette: az ÁKK a piaci folyamatokat nem felborító magatartás követ majd a pénzpiacokon az alapban lévő vagyonelemek eladásakor.
Ezzel kapcsolatosan arra is kitért,amennyiben lényegében mindenki visszalép az állami rendszerbe, akkor - a nem állapapír portfólió teljes értékesítési esetén 64,5 százalékra csökkenne GDP százalékában kifejezett államadósság.