Jövőre már növekedést vár az EU
Jövőre a gazdaság növekvőbe fordulhat át, de éves szinten Brüsszel még 2010-ben is 0,1 százalékos csökkenést vár. Ugyanezek a számok érvényesek az euróövezetre is.
Mindkét adat jelentős csökkenés a legutóbbi, januári előrejelzéshez képest, amelyben Brüsszel még csak 1,9 százalékos csökkenést várt idén, jövőre pedig 0,4 százalék növekedést.
A munkanélküliségi ráta jövőre 11 százalékra nő az EU-ban a bizottság várakozási szerint, az államháztartási deficit pedig átlagosan 1,5 százalékra.
Joaquín Almunia pénzügyi biztos úgy fogalmazott, hogy Európa gazdasága a második világháború utáni időszak legmélyebb és legkiterjedtebb visszaesését szenvedi el. A kormányzatok és központi bankok "ambiciózus" intézkedései azonban várhatóan megállítják a visszaesést.
A recesszió fő okai Almunia szerint a globális pénzügyi válság súlyosbodása, a világkereskedelem gyors szűkülése, valamint az egyes országok gazdaságában zajló lakáspiaci korrekció. - Minél gyorsabban meg kell tisztítani a bankok mérlegeit az értékvesztett eszközöktől, és a bankokat szükség szerint fel kell tőkésíteni - mondta Joaquín Almunia sajtótájékoztatóján.
A 2008 második negyedévében kezdődő recesszió az év vége felé rosszabbra fordult. Az utolsó negyedében mind az EU, mind az euróövezet GDP-je 1,5 százalékkal esett az előző negyedévhez képest. A felmérések és a tényleges adatok az idei év első negyedévében további romlást jeleznek. A lassulás az összes tagállamot érinti, de az egyes országok jövőbeni kilátásai a pénzügyi válságnak való viszonylagos kitettségüktől, lakáspiacuk dinamikájától és nyitottságuk mértékétől függően különbözőek - mutatott rá a bizottság.
A keresletre vonatkozó visszafogott várakozások, a kapacitáskihasználtság meredek zuhanása és a még mindig szigorú finanszírozási feltételek következtében a válság különösen hátrányosan érintette a magánberuházásokat - állapította meg Almunia. Ugyanígy az export is nagymértékű szűkülést szenvedett el a világkereskedelem jelentős forgalomcsökkenésének következtében.
A növekedéshez az idei évben csak az állami fogyasztás és az állami beruházások fognak hozzájárulni, részben az EU helyreállítási tervének keretében hozott költségvetési serkentő intézkedéseknek köszönhetően - tette hozzá.
A prognózisból kiderül, hogy súlyosak a következmények a munkaerőpiac és az államháztartás tekintetében is. Két év alatt körülbelül 8,5 millió munkahely szűnik meg, szemben a 2006-2008 közötti időszakban létrejött 9,5 millió új munkahellyel - jósolja a bizottság.
Az infláció az elmúlt hónapok során erőteljesen csökkent, és ez a tendencia - a bázishatások, a borús gazdasági kilátások és a nyersanyagok árának feltételezett csökkenése következtében - az év második és harmadik negyedévében várhatóan tovább folytatódik.
Az áremelkedés idén egy százalék alatt marad az EU-ban, és 0,5 százalék alatt az euróövezetben. Ahogy az energia- és élelmiszerárak korábbi csúcspontjainak bázishatásai az ősz folyamán kiesnek a számítás alapjából, az infláció a jövő évben fokozatosan 1,25 százalékra nő.
Brüsszel azt is megjegyezte, hogy a gazdasági és inflációs kilátásokat nagymértékű bizonytalanság jellemzi. A várakozásoknál rosszabb fejlemények bekövetkezésének kockázata főként a pénzügyi válság hatásaitól és a gazdasági különböző ágazatai közötti visszacsatolási mechanizmusok erősségétől függ. Másrészről a költségvetési és monetáris ösztönző intézkedések a vártnál hatékonyabbnak bizonyulhatnak a pénzügyi piacok stabilitásának és bizalmának visszaállítása, valamint a gazdasági tevékenység támogatása terén.
Világszinten az EU jövőre már 2 százalékos emelkedést vár.
A meghatározó uniós országok közül Németországban 5,4, Franciaországban 3, Spanyolországban 3,2 százalékos csökkenést jelez idén Brüsszel. A balti államokban a visszaesés a 10 százalékot is meghaladja.
Magyarországon az előrejelzés 6,3 százalékos csökkenést vár idén, 0,3 százaléknyit jövőre. Az államháztartási deficit 3,4, illetve 3,9 százalékkal csökken, a munkanélküliség pedig 9,5, illetve 11,2 százalékra nő.