A 2010-es adócsomag több ponton is felülírta a béren kívüli juttatások adózására vonatkozó szabályokat, de a juttatásban részesülő magánszemélyek által felhasználható érték még így is magasabb, mintha ugyanazt az összeget bérként kapná meg – hívja fel a figyelmet Hegedüs Sándor, az RSM DTM Hungary adócsoportjának vezetője

Januártól már csak a számítógép- és internethasználat marad adómentes, a béren kívüli juttatási formák egy része pedig kedvezményes, 25 százalékos adómértékkel adózik majd – összeghatárhoz kötötten.

Ebbe a csoportba tartozik az önkéntes nyugdíjpénztári, illetve az önkéntes egészségpénztári befizetés, az önkéntes önsegélyező pénztárba befizetés, az üdülési csekk, a munkáltató üdülőjében történő üdültetés, a meleg étkeztetés és a melegétkeztetési-utalvány, az iskolarendszerű képzés átvállalt költsége, az iskolakezdési utalvány és a helyi bérlet megtérítése. E kifizetéseket egyéb közteher – társadalombiztosítási járulék vagy egészségügyi hozzájárulás – nem terheli.

A juttatások kedvezményes adózásának értékhatára az önkéntes nyugdíjpénztári havi hozzájárulás esetében a minimálbér ötven százaléka, az önkéntes egészségpénztári és önsegélyező pénztári havi hozzájárulás esetében a minimálbér harminc százaléka.

Az üdülési csekk és üdültetési lehetőség esetében éves szinten a minimálbér, iskolarendszerű képzés átvállalt költségéből éves szinten a minimálbér két és fél szerese, az iskolakezdési támogatás esetében a minimálbér harminc százaléka, a helyi bérlet esetében a teljes ellenérték jelenti a plafont. Kedvező változás, hogy a meleg étkeztetés támogatásának értékhatára 12 ezer forintról 18 ezer forintra emelkedik, és az üdülési csekk felhasználási köre kibővül a művelődési szolgáltatásokkal.

Amennyiben a fenti juttatások összege meghaladja a kedvezményes adózásra jogosító értékhatárt, az e fölötti részhez már 97,89 százalékos adóteher társul.

példának okáért tegyük fel, hogy a munkáltatónak 100 ezer forint éves keret áll rendelkezésére bérfejlesztésre, vagy a munkavállalók béren kívüli ösztönzésére. Amennyiben a munkavállaló a rendelkezésre álló 100 ezer forintot teljes egészében kedvezményes adózású cafeteria elemek biztosításával veszi igényszeget abe, a munkáltató 100 ezres költségéhez képest 80 ezer forint értékű juttatásban részesülhet. Ha ugyanezt az összeget  béremelésre fordítják, a munkavállaló bruttó bére mindössze 77 821 forinttal emelkedik, amelyből végül 47 790  forint, illetve ha éves bruttó bére meghaladja a 3 937 000 forintot, csak 32 965 forint marad.

– A számok azt tükrözik, hogy a munkavállalónak 2010-ben is megéri a kedvezményes adózási körbe tartozó béren kívüli juttatásokat, valamint a továbbra is adómentes internet-hozzájárulást igénybe vennie, s adott esetben a munkaadó is ebben a formában tudja a legkedvezőbb feltételeket biztosítani – tette hozzá Hegedüs Sándor.

A korábban adómentesen adható juttatások közül nem került be a kedvezményesen adózó körbe

- a hidegétkeztetés-utalvány, az étel-, ital-automatából történő vásárlásra jogosító elektronikus adathordozó   biztosításának a lehetősége,
- a művelődési intézményi szolgáltatás (kultúrautalvány),
- a munkáltató által adott termék, szolgáltatás (csekély értékű ajándék), illetve az ezekre szóló utalvány (ajándékutalvány).

Amennyiben ezeket a korábbi feltételeknek és mértékeknek megfelelően juttatják jövőre, adóköteles természetbeni juttatásnak minősülnek, vagyis január 1-jétől jelentősen magasabb adóteher mellett (97,89 százalék) adhatók.