Jövőre is kompenzálni kell a bért
– A kormány szerint nagy üzlet volt a Mol ötödének visszavásárlása. Az 1,88 milliárd eurós vételárból visszacsuroghat valamennyi adó formájában az államhoz? Vagy nem itt fizet adót az ügylet után az orosz cég?
– Az árfolyamnyereség után a székhely szerinti ország adószabályai szerint kell adót fizetni, tehát ebben az esetben Oroszországban.
– Számíthat arra a Mol, hogy az állam megengedőbb lesz vele szemben? Mi lesz a különadók sorsa?
– Nem szabad összekeverni az állam adószabályozási és tulajdonosi tevékenységét. A Mol esetében tulajdonosi döntés született. Az ágazati adók pedig három évre lettek bevezetve, 2013. január elsejétől ezek megszűnnek.
– Pedig arról lehet manapság hallani, hogy később is megmaradnak.
– A cégek válságadója esetében a jogszabály egyértelműen rögzíti, hogy 2012. december 31-ig szól.
– Tehát nem is létezik politikai szándék, amely ezt meghosszabbítaná?
– Az átmeneti költségvetési nehézségeken egyes szektorok extra befizetésével is próbál az állam úrrá lenni. Olyan ágazatokról van szó, amelyek alapvetően jól vészelték át a válságot. A középtávú költségvetési program azonban világosan megfogalmazza, hogy a 3 százalék alatti hiányt a kiadások leszorításával kell elérni. A 2013-as célok eléréséhez nincs már szükség a különadókra.
– A kiadási oldal visszavágásával megteremthető az egyensúly, más bevételek növelésére nem is lesz szükség?
– Így van, a költségvetési hiány csökkentésének 75-80 százaléka kiadás oldali intézkedésekből származik, ezeknek a jogszabályba való átültetése folyamatosan zajlik. A bankadó megléte kivétel, annak jelenlétét a magyar adórendszerben hosszú távúnak gondoljuk. Itt a mérték csökkentése a cél, 2013-tól feleakkora bankadóval számolunk, mint a jelenlegi. Az adó azonban nem fog megszűnni, mert Európa egésze is ebbe az irányba tart.
– A megfelezett mértékkel tartósan számolhatnak a bankok, vagy idővel tovább csökkenhet az adó?
– A ciklus második felében biztos ezzel az értékkel számolhatnak. Be kell gyűjteni a tapasztalatokat, hogy ezzel a megfelezett mértékű bankadóval mennyire tud versenyképes maradni a magyar bankszektor Európában.
– A mérték mellett hozzányúlnak az adóalaphoz is?
– Kisebb módosítások elképzelhetőek, részben a Bankszövetséggel folyó tárgyalás függvényében. A lakáshitelezés fellendítése érdekében, illetve a kkv-k hitelezésének erősítése szempontjából mérlegeli a kormány, hogy még 2013-at megelőzően ezek a szempontok megjelenjenek a bankadó alapjában. Érdemi bevételcsökkentő hatást azonban 2013 előtt nem hoznak ezek a változások.
– A Mol-ügylet miatt lenne egyeztetni valónk Brüsszellel?
– Nem tudok róla, hogy kellene, de ez a terület a fejlesztési tárcához tartozik, őket kellene megkérdezni.
– Az viszont már ehhez a tárcához tartozik, hogy több adóügyben is vizsgálódik Brüsszel. Az áfaszabályozás miatt kötelezettségszegési eljárás indult. Tényleg több százmilliárd forint bevétel sorsa forog kockán?
– A magyar szabályok megkövetelik, hogy a szállítók felé pénzben is kiegyenlített számla alapján lehessen csak visszaigényelni az áfát. Amíg ez nem történik meg, csak a fizetendő áfával való szembeállítás, levonás lehetséges, visszaigénylés nem. A vita lényege az, hogy szükséges-e a számlát kiegyenlíteni, vagy elegendő a teljesítés. Nem arról van szó tehát, hogy az áfát visszatérítjük-e, hanem arról, hogy mikor. A költségvetés szempontjából meghatározó eredményszemléletű egyenleget ez alapvetően nem érinti. Ha az Európai Bíróság az eljárást indító Európai Bizottságnak adna igazat, akkor hamarabb történne meg a visszatérítés.
– A költségvetés likviditását azonban csak befolyásolná egy ilyen döntés?
– A pénzforgalmi egyenleget valóban érintené. Ugyanakkor, szeretném megjegyezni, hogy ez nem egy kétesélyes játék, egy esetleges negatív döntés esetén több megoldás is elképzelhető a szabályozás megváltoztatására.
– A távközlési különadó is szemet szúrt az unió központjában.
– A távközlési szektorra kivetett különadóval kapcsolatban nem beszélhetünk kiforrott álláspontról. Az Európai Bizottság jelenleg tájékozódik, hogy sérti-e az uniós elveket az itthoni szabályozás. Fontos megjegyezni, hogy az Európai Unióban az adózás alapvetően nemzeti hatáskörbe tartozik, bár a forgalmi adószabályozás területén némileg erősebb a harmonizáltság. A társasági adótípusú adóknál, mint a távközlési különadó, viszont nagy a tagállamok szabadsága.
– Azért van speciális szabályozás a telekommunikációs szektorra vonatkozóan, pont ebbe kapaszkodik Brüsszel. Márpedig ott nem társasági adóként definiálják a különadót, hanem más típusú adóként. Amiből a bevételt az ágazatba kellene visszaforgatni.
– Egyelőre az információcsere zajlik, ennél többet most nem tudok mondani.
– Védhetőnek tartja a magyar álláspont ebben a két ügyben?
– A távközlési adó kapcsán egyértelműen védhetőnek. Az, hogy az áfa ügynek mi lesz a kimenetele, mikor kell megtörténnie az esetleges jogszabályi változtatásoknak, már kevésbé megítélhető kérdés.
– A kormány komoly várakozásokat fűzött a társasági adó 10 százalékra csökkentéséhez bizonyos adóalapig, ugyanakkor a foglalkoztatás alakulásában eddig nem köszönnek vissza ezek a pozitív hatások. Mikor állhat be fordulat, és mikor lehet általános a 10 százalékos mérték?
– Fontosnak tartom, hogy 500 millió forint éves nyereségig 10 százalékos kulcs került bevezetésre, ami lényegében lefedi a teljes kkv-kört. Ez azonban eleinte nem a foglalkoztatásra, inkább a beruházásra tud pozitív hatást gyakorolni. Tavaly 5 százalék körüli visszaesés volt a beruházásoknál, idén ugyanilyen mértékű, de fordított előjelű folyamatra számítunk. Érzékelhető tehát a fordulat, ami persze nem kizárólag a társasági adó változásának érdeme. A gazdaság ért olyan fázisba, amikor az erősödő külső kereslet, valamint a magára találó belső kereslet azt vetíti előre, hogy két-három év múlva további termelő kapacitásoknak kell belépniük. Emiatt már ma érdemes elkezdeni a beruházásokat. Úgy látom tehát, hogy a csökkentett társasági adó a két-három éves időtávon megjelenő termelőkapacitásokban fejti ki a hatását, és azt követően ad lökést a foglalkoztatásnak.
– Miért kellett elcsúsztatni a 10 százalékos kulcs általánossá tételét?
– Mérlegelnünk kellett, hogy mit tartunk jelenleg fontosabbnak. A kormány úgy döntött, hogy a munkát terhelő adók csökkentése kapjon prioritást. A társasági adóban már ma is versenyképesek vagyunk, ugyanakkor a munkát terhelő magas adókkal még jelentős a versenyhátrányunk a régióban, tehát itt fontosabb a pozíciók javítása.
– Mennyit nyer a költségvetés azzal, hogy progresszív marad a társasági adózás?
– Azzal, hogy ötvenmillió forintról ötszázmillióra emeltük az adóalapot - statikusan nézve, fehéredési, növekedési hatást nem feltételezve - 140 milliárd forint bevétel esett ki. Nagyjából ezzel a nagyságrenddel azonos, 110-120 milliárd forintos további kiesést okozott volna, ha egykulcsossá válik a rendszer.
– Mégis, mikor lehet egykulcsos az adó. A következő ciklus elejére, közepére?
– A tartós kiadáscsökkentő intézkedések 2013-ra megteremtik a lehetőségét a különadó kivezetésének, az állami újraelosztás további csökkentése ezt követően enged teret a társasági adó további mérséklésére. Ám erre vonatkozóan nincs még kormányzati döntés.
– A kormány programjában elsőbbséget élvez a munkát terhelő elvonások csökkentése, ezzel párhuzamosan a foglalkoztatás bővítése. A teljes vállalkozói szektor azt gondolja, hogy a tb-járulékok csökkentésével lehetne nagyot lépni előre, ez viszont nem szerepel a tervek között. Tekinthetjük a ciklus végéig bebetonozottnak a járulékszintet?
– Legutóbb 2009-ben csökkent a tb-járulék, vagyis az előző kormány idején már történt egy jelentős előrelépés. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a munkát terhelő elvonások a hasonló országokhoz képest valóban magasak Magyarországon, ami egy fontos oka az alacsony foglalkoztatásnak. Az adatokból azonban az is kiderül, hogy egyenlőtlenségek vannak ebben a rendszerben. Az elmúlt két évben az átlagos adó- és járulékterhelés a minimálbér szintjén egyáltalán nem volt magas regionális összevetésben, az átlagbér szintjén már 6-7 százalékponttal volt magasabb nálunk, az átlagbér két-háromszorosának megfelelő kategóriákban pedig már 15 százalékpont fölötti volt a hátrányunk. Az aránytalan adóterhelés miatt magas tehát általában is a munkát terhelő adók nagysága. A modellek szerint ezt az egyenlőtlenséget az szja okozta, mivel a tb-járulékoknál nincs progresszivitás. Ez indokolta, hogy alapvetően az szja-rendszeren keresztül, az egykulcsos adóval próbáljuk versenyképesebbé tenni a magyar munkaerőt.
– Vagyis a munkaadók tévedésben vannak, amikor a járulékcsökkentést szorgalmazzák?
– Én csak azt mondom, hogy a relatív hátrányunk az szja magas kulcsaiból fakad, nem a járulékokból. Szlovákiában magasabbak a járulékok, mint itt. Ettől függetlenül, ha lesz költségvetési mozgástér, akkor tovább kell lépni a járulékoknál is.
– A kormányt meglepetésként érte, hogy az egykulcsos szja bevezetése után az alacsonyabb jövedelemkategóriákban nettó veszteséget szenvedtek el a munkavállalók. Be kellett vezetni a bérkommandót, intézkedni kellett a bérkompenzációról. Biztos vagyok benne, hogy nem ezt a hatást várták, valamit nagyon elszámolhattak házon belül.
– Az idei változásoknak két fontos komponense van. Azzal mindenki nyert, hogy a progresszív rendszerről átálltunk az egykulcsosra, mert az új adókulcs alacsonyabb, mint a korábbi alsó érték. Ugyanakkor a magyar rendszer gyengesége abból fakadt, hogy nagyon széles körben nyújtott lehetőséget az adójóváírásra. Az adófizetésre kötelezettek egy széles köre egyáltalán nem fizetett szja-t, másrészről a jóváírás nagyon magas jövedelemig tartott, nem fókuszált az alacsony jövedelműekre. Most az történt, hogy miközben az adóráta mindenki számára csökkent, szűkült az adójóváírás intézménye, a jövedelemhatár lejjebb került 2 millió 750 ezer forint éves jövedelemig. Ami szerintem még mindig gálánsnak mondható, hiszen jóval meghaladja az átlagbért. Azt gondolom, a következő évben ennél lejjebb kell vinni a határt.
– Hol húzzák azt meg: átlagbér környékén, alatta?
– Nincs döntés erről, de az a célunk, hogy az alacsonyabb jövedelműek élhessenek ezzel.
– Az alacsony jövedelem nem éri el az átlagbért, tehát ez alattiak számíthatnak a jövőben az adójóváírásra?
– Így van. A másik változtatás az volt, hogy megszűnt a minimálbéresek adómentessége, minimális mértékű adót már ők is fizetnek. Ez is az arányosságot szolgálja. Ennek a változtatásnak önmagában nézve vannak vesztesei. A kormány azonban kimondta, hogy senkinek nem csökkenhet a bére az adóváltozások után. Ennek rendeltük alá a bérajánlásokat.
– Tehát azt mondja, hogy nem történt számítási hiba házon belül: amit kalkuláltak, az köszön vissza idén az adózásban, ideértve a költségvetés szja-bevételeiben?
– A kormánynak a bértárgyalások során a minimálbérre van közvetlen ráhatása, az ennél magasabb bérek a munkaadók és munkavállalók megállapodásain dőlnek el. A kormány az elmúlt hónapokban arra törekedett, hogy a megegyezések úgy alakuljanak, hogy nettó bérekre vonatkozó feltétel érvényesüljön.
– Az adójóváírás maximális, jelenleg 12 100 forintos havi mértékét csökkentik jövőre? A tervekből ezt lehet kiolvasni.
– Erről ősszel várható döntés, egyelőre az idei tapasztalatokat elemezzük. A szuperbruttó kivezetése megkezdődik jövőre, ami de facto több mint 2 százalékpontos adóráta csökkentést jelent mindenki számára. Ha az idei elveket követjük, tehát továbbra is arra törekszik a kormány, hogy a béremelések során a nettó bérek ne csökkenjenek, akkor ez relatíve nagyobb mozgásteret ad az adójóváírás szűkítésére.
– Ez azt sejteti, hogy az idei bértárgyalásokon is kemény álláspontot fog képviselni a kormány.
– Azt az álláspontot fogja képviselni, hogy a szuperbruttósítás kivezetésének, az adójóváírás átalakításának eredőjéből fakadó hatást kompenzálják a béremelések.
– Adott esetben az adójóváírás teljes megszűntetése is napirendre kerülhet?
– Úgy vélem, 2013 után is megmarad az adójóváírás intézményének egy szűkített módja. Olyan formában, amiért ezt valójában kitalálták, hogy tényleg azokon segítsen, akiknek a jövedelme közel van a megélhetési minimumhoz.
