A jövő évi költségvetési tervezet szerint komoly erőket kívánnak megmozgatni annak érdekében, hogy növeljék a hazai lakosság körében az államkötvények vásárlási hajlandóságát. A tervezet sorai arra utalnak, hogy ennek kommunikációs kiadásaira 1,5 milliárd forintot fordítanak. Az értékesítésen belül elsődleges szándékként fogalmazzák meg „a hosszú futamidejű Prémium Magyar Államkötvények – ezek a papírok 3, és 5 éves – a szerk. - fokozott értékesítését”.

Erre pedig kell is majd a forrás, mivel az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) friss májusi számai szerint a lakosság nem ezt az állampapírt, hanem a rövidebb, fél, de leginkább az egyéves futamidejűt vásárolja. A lakossági állampapír-állomány idei növekedésének döntő részét ugyanis az egy éves papírok tették ki.

A költségvetés tervezetéből az is kiderül, hogy az ÁKK-nak jövőre 5,1 milliárd euró devizakötvény kibocsátással kell megbirkóznia. A folyó kiadásokat taglaló résznél azonban az is feltűnik, hogy igencsak jól jön a büdzsé számára a nemzetközi szervezetektől még 2008 fölvett hitelcsomag - egészen pontosan annak alacsony kamatai jönnek jól. „A nettó pénzforgalmi kamatkiadások várható pénzforgalmi összege 2013-ban 1226,3 milliárd forintot tesz ki, ami emelkedést jelent a 2012-es előirányzat 1005,7 milliárd forint nettó kamatkiadáshoz képest. A nettó kamatkiadások 2013-ban várhatóan a GDP 4,0 százalékát teszik ki, amely kismértékben magasabb a 2012. évi 3,4 százalékos aránynál. A kamatkiadások emelkedése részben a nominálisan emelkedő államadósságnak, részben a lejáró nemzetközi hitelcsomag piaci refinanszírozásának hatása, ugyanis a piaci hozamok meghaladják a hitelcsomag hozamát.”

Ehhez az azért hozzá tartozik, hogy a piaci hozamok nagyon élesen tükrözik az Orbán-kormány működésének megítélését is. Az eurózóna és annak gondjai alól persze a magyar állam sem tudja kivonni magát, ami emeli a hazai kamatfelárakat, ám erre rátesz még, hogy a nemzetközi szervezetekkel egyáltalán nem mondható felhőtlennek a viszonyunk.