877 milliárd forint lesz a jövő évben az államháztartás központi alrendszereinek a hiánya, amely a költségvetés 825 milliárdos és az elkülönített állami alapok 52 milliárd forintra tervezett hiányából áll össze.

A teljes nettó finanszírozási igényt azonban csökkenti az európai uniós transzferek 192 milliárd forintos többlete, amelynek köszönhetően az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 2015-re nettó 685 milliárd forintos hiány finanszírozási igényével számol – ismertette a 2015. évi költségvetés finanszírozási részleteit Borbély László András, az ÁKK általános vezérigazgató-helyettese csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Jövő évben a törlesztések és a visszafizetések összege várhatóan 5099 milliárd forint lesz, amiből 4368 milliárd forintot a forint-, míg 731 milliárd forintnyit a devizatörlesztések tesznek ki. Az általános vezérigazgató-helyettes szerint a 2015-ös teljes bruttó kibocsátás tervezett összege 5989 milliárd forint tesz ki, ezen belül 5829 milliárd forintot a forint, míg csupán 160 milliárd forintnyit a devizakibocsátás jelent majd.

A tervek szerint nagy, nemzetközi roadshow-val összekötött devizaaukciót Magyarország jövőre nem tart, mert az említett 160 milliárd forintnyi devizaforrást a Letelepedési és a Prémium Euró Magyar Államkötvények folyamatos értékesítéséből vonna be az ÁKK.

A forintkibocsátás tervezett számait vizsgálva világosan látszik az adósságkezelő azon szándéka, hogy egyre inkább a lakossági források felé szeretné tolni a költségvetés finanszírozását. A kiadott tervek szerint az államkötvények értékesítését 2125 milliárd forintra „lőtték be", míg ezt a lakossági papírok „szintje" már közelíti, s eléri az 1954 milliárd forintos értékesítési szintet.

A Népszabadság kérdésére válaszolva Borbély László András jelezte, hogy alapvetően nem tervezik új lakossági termék piacra dobását, de ez nem jelenti azt, hogy ez valóban így is lesz. – Nem lehet jövőre új terméket egyértelműen kizárni – fogalmazott. A 2015 milliárd forintos nettó értékesítés egyébként mintegy 400 milliárd forinttal kevesebb, mint a 2014-re eredetileg tervezett kibocsátás.

A már említett alacsony devizakötvény-kibocsátás az ÁKK azon másik szándékát is élesen tükrözi, hogy a adósságmegújítást minél nagyobb arányban forintkötvények kibocsátásából finanszírozza Magyarország.

Ezt a nettó kibocsátásról szóló számokból is látható. Azokból kiderül, hogy a devizakötvények kibocsátása 571 milliárd forintnyival szűkül, ez annyit jelent, hogy az említett összeggel több devizakötvény jár majd le, mint amennyit az ÁKK be kíván majd vonni a piacról. Ehhez összefoglalásként hozzátette, ha a forintkereslet megmarad, akkor a költségvetés finanszírozása csak a forintpiacról is biztosítható lesz.

Ennek a szándéknak a hatása markáns változást hoz az adósság-összetételen belül is a jövő évre. A devizaadósság aránya maximum 40 százalék lehet 2015-ben, míg 2014-ben ez még 45 százalék volt.

A Töröcskei István vezérigazgató lemondásának elfogadását firtató kérdésre Borbély László András kitérő választ adott. Úgy fogalmazott, hogy ebben a kérdésben úgy vagyok, mint a családban: „sodródok az eseménnyel".

Az államadósság idei adósságszintjével kapcsolatban Borbély László András kifejtette, hogy árfolyamszintet nem árul el, mint ahogy egyéb pontos adatokat sem, ám az ÁKK számításai szerint az adósságszint az év végére csökken a 2013 évihez képest.