Jövőre nem lesz devizakibocsátás
877 milliárd forint lesz jövőre az államháztartás központi alrendszereinek a hiánya, amely a költségvetés 825 milliárdos és az elkülönített állami alapok 52 milliárd forintra tervezett hiányából áll össze. A teljes nettó finanszírozási igényt azonban csökkenti az európai uniós transzferek 192 milliárd forintos többlete, amelynek köszönhetően az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) 2015-re nettó 685 milliárd forintos hiányfinanszírozási igénnyel számol – ismertette a 2015. évi költségvetés finanszírozási részleteit Borbély László András, az ÁKK általános vezérigazgató-helyettese csütörtöki sajtótájékoztatóján.
 |
| Borbély László András elégedett a számokkal. Főnöke lemondásával kapcsolatban sodródik az eseményekkel Teknős Miklós / Népszabadság |
A Töröcskei István vezérigazgató lemondásának elfogadását firtató kérdésre Borbély László András kitérő választ adott. Úgy fogalmazott, hogy ebben a kérdésben úgy vagyok, mint a családban: „sodródok az eseményekkel”.
A törlesztések és a visszafizetések összege várhatóan 5099 milliárd forint lesz, amiből 4368 milliárd forintot a forint-, míg 731 milliárd forintnyit a devizatörlesztések tesznek ki. Borbély szerint a 2015-ös teljes bruttó kibocsátás tervezett összege 5989 milliárd forintot tesz ki, ezen belül 5829 milliárd forintot a forint-, míg csupán 160 milliárd forintnyit ad a devizakibocsátás.
Nagy, nemzetközi roadshow-val összekötött devizaaukciót Magyarország jövőre nem tart, mert a devizaforrást a Letelepedési és a Prémium Euró Magyar Államkötvények is fedezni tudják. A forintkibocsátás tervezett számait vizsgálva látszik a szándék, hogy egyre inkább a lakossági források felé tolnák a költségvetés finanszírozását. A tervek szerint az államkötvények értékesítését 2125 milliárd forintra „lőtték be”, ezt a lakossági papírok „szintje” már közelíti, s eléri az 1954 milliárd forintos értékesítési szintet.
A Népszabadság kérdésére válaszolva Borbély László András jelezte, hogy nem tervezik új lakossági termék piacra dobását, de ki sem zárta azt. A 2015 milliárd forintos nettó értékesítés mintegy 400 milliárd forinttal kevesebb, mint a 2014-es terv. A már említett alacsony devizakötvény-kibocsátás arra is utal, hogy az ÁKK az adósságmegújítást egyre nagyobb arányban forintkötvények kibocsátásával oldaná meg. Ezt a nettó kibocsátásról szóló számokból is látható: összességében több devizakötvény jár majd le, mint amennyit az ÁKK be kíván majd vonni a piacról.
Borbély hozzátette: ha a forintkereslet megmarad, akkor a költségvetés finanszírozása csak a forintpiacról is biztosítható lesz. Így a devizaadósság aránya maximum 40 százalék lehet 2015-ben, míg 2014-ben ez még 45 százalék volt. Az államadósság idei adósságszintjével kapcsolatban Borbély László András konkrétumokat nem árult el, ám az ÁKK számításai szerint az adósságszint az év végére csökken a 2013. évihez képest.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön közzétett inflációs jelentése szerint a GDP 2014-ben 3,3 százalékkal, jövőre 2,3 százalékkal bővülhet. Ez minimális változást jelent a jegybank szeptemberi prognózisához képest, akkor az idei előrejelzés a mostanival megegyező volt, míg a jövő évi növekedést 0,1 százalékkal magasabbra, 2,4 százalékra tették. Az éves átlagos infláció esetében már annál nagyobb a módosítás. Ebben az olajárnak is komoly szerepe van. A mostani prognózis még 68 dolláros hordónkénti árral számol, míg ma már a jegyzés a 60 dolláros szintet is megközelítette. Az inflációt így idén –0,2 százalékra várja az MNB, szemben a szeptemberi 0,1 százalékkal, míg a 2015-ös fogyasztói árváltozást már csak 0,9 százalékra teszik, míg az ősz elején ezt még 2,5 százalékra várták.
