Az államadósság csökkentése és az ukrán-orosz válság gazdasági következményei jelentik a legnagyobb rizikót, az amerikai jegybank (Fed) lazító monetáris politikájából való kihátrálásra ugyanis folyamatosan felkészítik a piacokat, meglepetés itt nem várható.

A devizahiteles problémakör rendezése, a hitelek forintosítása jelentősen csökkenti a devizaárfolyamoktól való függésünket, ugyanakkor a másik oldalon utat nyit a forint további gyengülése előtt. Ez viszont nagyon megnehezíti a tavaly év végén 79,4 százalékos GDP-arányos államadósság előírt csökkentését.

Június végén 85,1 százalékon volt a mutató. Az eredeti cél 79,1 százalék, ám ennek eléréséhez már októberben költségvetési kiigazító lépésekre, leánykori nevükön: megszorításokra kényszerül a kormány. Az Equilornál a tavaly év végi hirtelen forinterősödés megismétlődésére számítanak, s a kedvező nemzetközi környezetben szerintük a 300-as szint alá erősödik a forint az euróval szemben.

Utána viszont ismét gyengülni kezd a magyar fizetőeszköz, különösen a dollárhoz képest. Lefordítva ez annyit tesz, hogy az év végén bivalyerős lesz a forint arra a kis időre, amíg az államadósság szintjét az uniós módszertan alapján meghatározzák. Mindezek ellenére az adósság 81 százaléknál alig lesz kevesebb az év végén a cég várakozásai szerint. Az euróárfolyam jövőre 330 forint fölé is mehet, s a laza monetáris környezet akár újabb alapkamat-csökkentésre is ösztönözheti a jegybankot. A kamatcsökkentési ciklus 1,9 százalékon végződhet.

A kamatemelést egyelőre kizártnak tartja Szántó András, az Equilor lakossági üzletágvezetője, aki a legvalószínűbb forgatókönyvnek azt tartja, hogy az MNB – már csak hitelességi szempontból is – körömszakadtáig kitart a 2,1 százalékos alapkamat mellett 2015 végéig. Az idei inflációt a rezsicsökkentés 0,3 százalékon tartja, de jövőre már 2,4 százalékos pénzromlási ütemre számít a szakember.

Az Equilornál az idén 3,2 százalékos növekedést várnak, a kormány által várt 3,1 százalék helyett. Jövőre azonban fordított a helyzet, 2,1 százalékra mérséklődhet az ütem, szemben a kabinet 2,5 százalékos jóslatával. Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője szerint a magyar mezőgazdaság és az ipar egyelőre jól kezeli az ukrán-orosz konfliktust, de ha a helyzet nem javul – és reálisan a közeljövőben erre lehet számítani –, akkor csak az ukrán válság egy százalékpontos ballasztot jelent növekedési oldalon.

Szerencsére az ipar és az uniós pénzekkel finanszírozott építőipar továbbra is jól teljesít, az MNB növekedési hitelprogramja is besegít a növekedésben. A versenyszféra beruházási kedvét és a belső fogyasztást is kedvezően érinti, ha a devizás hitelek törlesztőrészletei radikálisan csökkenek, több elkölthető pénz marad a gazdaságban.

A kormány és az elmúlt négy évben alapvetően 3 százalék alatt próbálta tartani a költségvetési hiányt, de ez megszorítások nélkül egyszer sem ment. A 3 százalék alatti hiány eléréséhez megszorítások kellenek, mert az áfabevételek nagyon gyengén alakulnak az alacsony infláció és a gyenge kereslet következtében – állapította meg Szántó András.