Az elbocsátásokról szóló tárgyalásokat jövő hét elején kezdi meg a Nokia-gyár szakszervezetének vezetése a gyár illetékeseivel, s 15 nap van az egyeztetések lezárására – jelentette ki László Zoltán, a Nokia-gyár Vasas szakszervezeti alapszervezetének vezetője. Hozzátette egyértelműen érezhető, hogy a vállalat vezetése olyan megoldást szeretne tető alá hozni, amely a dolgozók számára megnyugtató.

Az érdekvédelem jelenleg próbálja a kialakult helyzetet elmagyarázni a dolgozóknak. Feltérképezik, begyűjtik az igényeket, mert ezeket is szeretnék a társaság menedzsmentje elé terjeszteni. Balogh Béla, a 230 munkáltatónál jelen lévő Vasas szakszervezet elnöke jelezte: ott, ahol jelen vannak, a személyzeti vezetőknél el kívánják érni, hogy a jelenleg üres, de a nokiás dolgozóknak profilba vágó munkahelyeket jelezzék az érdekvédelmi szervezetnek, amely így azonnal "tippet" is tud adni az utcára kerülő dolgozóknak. Ez mindenképpen segíthet a most nehéz helyzetbe került alkalmazottaknak. A szakszervezeti vezető hangsúlyozta: van kollektív szerződés a Nokiánál, amely „nem is olyan rossz". A törvényben előírtakon felül 4 hónap plusz munkabért biztosít munkavállalóknak.

Felvetésünkre László Zoltán kifejtette: arról jelenleg már nincsenek pontos számaik, hogy a két évvel ezelőtti, 2300 ember elbocsátását hogyan sikerült kezelni. Korábbi mutatók akadnak, azok szerint a leépítések befejezése után egy évvel a munkavállalók 72 százalékának volt új állása. Szeretnék a mostani helyzetet jobban menedzselni – tette hozzá. László Zoltán egy kérdésre válaszolva kijelentette: a kormány részéről bejelentett öt pontos akciótervben vannak nagyon fontosak, de sajnos olyan is, amely nem tud gyors és megnyugtató választ adni a dolgozók problémáira.

- Az unió számára az egyik legfontosabb feladat most, hogy segítséget nyújtson a helyi nokiások számára – jelentette ki Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi ügyekért felelős biztosa. Rámutatott, hogy segítségnyújtásként jelenleg két forráslehetőség jöhet szóba. Az egyik az Európai Szociális Alap, a másik pedig a Globalizációs Kiigazítási Alap. Mindkettőből képzéseket, átképzéseket, tanulmányokat, de közvetve akár vállalkozásindítást is lehet finanszírozni, s mindkettőt a kormánynak kell igényelnie.

A kettő között az a különbség, hogy míg az előbbi programokhoz kötődik, vagyis például tanfolyamokat lehet belőle indítani, addig a második esetében egyének számára is „kiosztható" a pénz. Ezzel kapcsolatban hozzátette: a Nokia ügyében jelenleg még csak tájékozódott, a magyar kormány szereplőivel jövő héten ülhet le, hogy egyeztessenek a szükséges lépésekről. Így akár a források lehívásáról.

Kérdésre válaszolva megjegyezte egyeztetés alatt van a Microsoft egyik vezetőjével egy uniós szintű találkozó, mert az EU szeretné megismerni a cég terveit, hiszen a vállalatnál bejelentett átszervezés az unió egészét érinti. Konkrét esetben egyáltalán nem mellékes, hogy a komáromi gyárban mintegy 600-650 szlovák munkavállaló is dolgozott. Kormányuk egyébként számukra ugyancsak igényelhet az említett két alap forrásaiból.

Andor László jelezte, hogy tárgyalt már a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat illetékeseivel is. Közölték, hogy az derűlátásra ad okoz, hogy az észak-nyugati országrészben több helyről is jeleztek munkaerőigényt, s az ország több területén is készül olyan beruházás, ahol olyan képzett munkaerőre lenne igény, amilyenek a nokiás dolgozók.