A neten egyre több olyan felhívás terjed, amely oktalan reményeket kelthet a devizahitelesekben. Akadnak olyanok is, akik a kiszolgáltatott helyzetben levő adósokon próbálnak nyerészkedni. 

Különböző „nonprofit” szervezetek ígérnek segítséget a bajba jutott adósoknak. Az egyik ilyen - az internetes lap által is vizsgált - megkeresés, teljesen alaptalanul, tényként írja le, hogy „a 2005 után kötött devizahitelek 98 százaléka törvénytelen és semmis a Kúria állásfoglalása szerint”.  Azzal kecsegtetik a hozzájuk fordulókat, hogy 100 százalékos eredményességgel dolgoznak. Amit az is garantálhat, hogy „a bankok, végrehajtók, hitelközvetítők ellen eddig indult rengeteg perben gyakorlatilag mindig az ügyfélnek adott igazat a bíróság”.

Az ajánlatból egyébként kitűnik, hogy a „segítségért” először húszezer, majd további 40 ezer forintot kell előre fizetni. Több szervezet 10-20 ezer forintos regisztrációs díjjal is beéri. Azoknak azonban, akik ilyen módon próbálnának kimászni a bajból, nem árt tudniuk: arra, hogy pénzükért valamit is kapjanak majd, semmi garancia sincs.

Ez egyébként a különböző iratok figyelmes elolvasása után egyértelműen ki is derül. A gond ugyanakkor az, hogy nincs senki, aki a bajban levők helyzetében üzleti lehetőséget látók ellen fellépne. A pénzügyi felügyeletnél a portál érdeklődésére hangsúlyozták: ők csak a felügyelt szervezeteknél járhatnak el. Megjegyezték azonban, hogy a devizahiteseket „felkarolók” sokszor próbálják a Pénzügyi Békéltető Testületnél (PBT) elindított eljárással legalizálni tevékenységüket.

Ilyen ügyekben azonban még nem akad egyetlen sikeres PBT előtti eljárás sem. A bíróságokon mindenféle ítélet született már, az ügyek végkimenetele azonban még többesélyes. Ennek ellenére nem egy nyilatkozat akad, amely úgy kezeli a dolgot, mintha már minden eldőlt volna - írja az internetes lap. 

Pedig ez egyáltalán nincs így. A devizahitelesek számára két igen ígéretes jogerős ítélet is törvényességi felülvizsgálaton kötött ki. Ebből az egyik eljárást már le is folytatta a legmagasabb bírói fórum – és nem döntött. Most az Európai Bíróság iránymutatására kell várni. Jelenleg úgy tűnik, hogy a devizahitelek folyósításánál és törlesztésénél alkalmazott eltérő (vételi és eladási) árfolyam miatt akár semmissé is válhatnak a szerződések.

Ez viszont nem feltétlenül kedvező döntés az adósoknak. Emellett a kamatemeléseken lehet keresni fogást. Utóbbi esetben azonban a kedvező döntés (ilyen még nem született) csak egy további hosszas eljárást előzhet meg. Ennek keretében kell tisztázni (alighanem drága szakértői munkával), pontosan mennyi is az indokolt emelés.

Egészen elképesztő, hogy sokan most osztanak meg a Facebookon egy tavaly tavaszi elsőfokú döntést. Egy bírónő kimondta: nem tekinthető devizahitelnek az a kölcsön, amit forintban folyósítanak és törlesztenek. A Kúria viszont a Bírói Határozatok között megjelent írásban nyomatékosította: a jogszabály nem tiltotta, korlátozta a kölcsön devizában történő meghatározását.

Ebben és a törlesztés feltételeiben a felek szabadon megállapodhattak. Jelent meg 2012 márciusában olyan kúriai határozat is, amelyben rögzítették: az, ha a bankok a kamat mellett díjakat és költségeket is felszámítanak vagy egyoldalúan módosítják a szerződést, önmagában még nem tekinthető a jó erkölcsbe ütközőnek.