Ötszáz és ezer közöttre becsülte lapunknak Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) elnöke azoknak az állami intézményeknek a számát, amelyek az állami MVM által kialakítandó új pécsi napenergiás erőműből a jövőben „ingyen” kaphatnak áramot.

Korábbi beszámolónk szerint egy augusztus 20-i – mint később kiderült, nem véletlenül ködös – kormányrendelet szerint egy majdan létesítendő napelemparkból állami intézmények lényegében ingyenáramot igényelhetnek. Az üzemeltetéssel az – eddig csak szélenergiával foglalkozó – állami MVM Hungarowindet bízták meg, amely a termékért annak áfáját kaphatja meg. Szakmai körökben ezzel párhuzamosan már tudni lehetett, hogy hamarosan pályázatot írnak ki egy a pécsi erőmű zagyterén létesítendő napelemes erőmű létesítésére 3,5 milliárd forint uniós támogatással. Erre az MNNSZ mozgósította is tagságát.

Helyére illesztik a napkollektort Óbudán Kocsis Zoltán / Népszabadság/archív

A pályázatról mégis lemaradtak: Kiss Ernő a VS.-től értesült arról, hogy a szeptember 9-én közzétett kiírás mindössze négy munkanapot hagyott az anyag összeállítására és beadásra. Ám ezt is mondhatni hiába, mivel maga a „pályázat” kerek perec rögzítette, hogy azon csak az MVM indulhat. A kormány szűkre húzta a kivitelezők lehetőségeit is: a kiírás szerint a napelemes erőműnek november végén állnia kell. Kiss Ernő felhívta a figyelmet, hogy egy ilyen egység kivitelezése a tervezéssel együtt legalább egy-két év. Mindenesetre az engedélyezést gyorsítandó a kormány a beruházást kiemelt jelentőségűvé nyilvánította, a pályázat lezárultát követő napon pedig az MVM Hungarowind már közzé is tette a kivitelezőknek szóló hirdetményt. Jelentkezni szeptember végéig lehet.

A pécsi állami naperőmű a maga hét megawattjával Magyarországon a nagyobbak közé tartozna, és a jelenleg üzemelő lapok összességének mintegy tizedét tenné ki. Az év végére készülne el a német RWE tulajdonában lévő Mátrai Erőműben – szintén a zagytéren – az ország eddigi legnagyobb, 15 MW-s blokkja is. (Igaz, ezt két éve tervezik, tavasz óta építik, és ma már szerkezetkész, üzleti tervét pedig még a napelemes áramért hagyományosan járó kiemelt átvételi árra építi.)

Az első állami napelemtelep kivitelezését megelőző kapkodást szakértők azzal magyarázzák, hogy a magyar parlament több év késéssel, idén fogadta el a közintézmények energiahatékonyságára vonatkozó 2012-es uniós szabályokat. A magyar állam tehát eleve jelentős lemaradással kezdi az abban foglalt célok és határidők teljesítését.