Az újabb kölcsön feltételei még szigorúbbak lesznek, s kötelezni fogják Athént az állami vagyon privatizálására is. Ám, hogy a görög ellenzék is felsorakozzék a program mellett, s ekként hozzájáruljon a szociális feszültség csökkentéséhez, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Athénban tárgyaló szakértői belemennek abba, hogy az áfát 23-ról 20 százalékra csökkentsék – miközben egyébként a kiskereskedelmi forgalom márciusban az egy évvel korábbi helyzethez képest 17 százalékkal esett vissza. De arról az ellenzéki követelésről, hogy a társasági adó mértékét 15 százalékra engedjék, egyelőre szó sem lehet.

A jelek arra utalnak, hogy az EKB véleménye kerekedik felül, vagyis semmiféle adósságrendezésbe nem zavarják bele Görögországot és a befektetőket. Ennek oka az, hogy ha Görögország gyakorlatilag csődöt jelent, akkor az EKB nem fogadhat el görög állampapírokat a görög bankoktól fedezetül, vagyis a görög bankrendszert súlyos megrázkódtatás érné. A 327 milliárd eurónyi görög államadósság zöme ugyanis a görög bankok portfoliójában van. További megfontolás, hogy a piaci szereplőket aligha lehet bevonni az adósság átütemezésébe, mert ennek nyomán fennáll a veszélye annak, hogy előbb-utóbb az ír és a portugál adósságot is esetleg rendezni kell.

Németország is mintha feladná ellenkezését az újabb hitelcsomaggal szemben, de egyelőre ragaszkodik hozzá, hogy Athén teljesítse a jelenlegi program időarányos részét. Az EU és az IMF napokon belül elkészül a jelentéssel, s akkor világosabb helyzet teremthető. Ám Jean-Claude Juncker, az eurócsoport elnöke Párizsban arról beszélt, hogy teljes átütemezésről nem lehet szó, vagyis szerinte részlegesről igen, de az EKB ebben sem hisz.

A Financial Times-ban arról elmélkedett Desmond Lachman, az American Enterprise Institute kutatója, az IMF volt tisztségviselője, hogy a részleges adósságrendezésnek valóban semmi értelme, mert ha Görögország meg is szabadulna az adóssága húsz százalékától, akkor a GDP további nyolc százaléka mértékéig kellene fiskális kiigazítást végrehajtania, ami a GDP kilenc százalékos hanyatlását idézné elő a kötött árfolyamrendszerben. A kérdés inkább az – írja a közgazdász -, csődbe mehet-e és kiléphet-e az eurózónából Görögország, vagy további hitelekkel fenntartható-e az az állapot, amelyben sem bukni, sem leértékelni nem lehet.