Jön a sárgacsekk-adó - így fizetjük
A kormánypártok (Fidesz, KDNP) támogatásával, az ellenzék (MSZP, LPM, Jobbik és a független képviselők) ellenében, 294 igen szavazattal, 94 „nem” vokssal a parlament elfogadta a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvényt. Jövő januártól így közterhet kell fizetni a banki átutalások és beszedési megbízások, a készpénzátutalások és -felvételek, valamint a sárgacsekkek befizetése és a készpénzfizetésre szóló csekkek beváltása után. Az illeték mértéke egy ezrelék, vagyis ezer forintonként egy forintot kell fizetni, egy tranzakció után azonban – kivéve a sárgacsekkeket – maximum hatezer forint lehet.
Az illeték alanya a pénzintézet: átutalás, beszedés és készpénzkifizetés után a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának, készpénzátutalás esetén az azt teljesítő pénzintézetnek, a sárgacsekkek befizetésekor a Magyar Postának, a készpénzfizetésre szóló csekk beváltása után a kibocsátó számlatulajdonos szolgáltatójának kell megfizetnie a közterhet. Csakhogy a szolgáltatók az illetéket továbbháríthatják ügyfeleikre, a számlakivonaton pedig feltüntethetik, hogy mekkora plusz terhet jelentett abban a hónapban a tranzakciós illeték, így mindenki tudni fogja, kinek „köszönheti” azt. Egy átlagos háztartás esetében a tranzakciós illeték néhány száz forintos plusz terhet jelent havonta.
Nem kell tranzakciós illetéket fizetni a banki készpénzbefizetés, továbbá a bankközi és az értékpapír-piaci műveletek után. Szintén nem illetékkötelesek az egy szolgáltatónál végzett, számlák közötti fizetési műveletek, ha a fizető fél és a kedvezményezett ugyanaz, és nem terjed ki az illeték hatálya a hitelek folyósítására sem. (A kölcsönök törlesztésére azonban igen, ahogyan például az adók, járulékok befizetése után is kivetik az illetéket.)
A jövő évi költségvetési törvényjavaslat még évi 300 milliárd forint bevétellel számol az illetékből, a Magyar Bankszövetséggel nemrég kötött megállapodás eredményeként azonban alapesetben hatezer forintos sapkát kapott az illeték, így a főleg a cégek és magánszemélyek pénzmozgásai után várt bevétel 140 milliárd forintra csökkent. Ennek ellensúlyozására az illetéket kiterjesztették a főleg a központi költségvetés pénzügyi műveleteit kezelő Magyar Államkincstárra és a Magyar Nemzeti Bankra (MNB). Előbbinél az illeték nem terheli a nyugdíjcélú kifizetéseket és a családi pótlékokat, míg az utóbbinál az egynapos jegybanki betét és a kéthetes MNB-kötvény után kell fizetni. A kormány ezekkel együtt összesen 380 milliárd forint bevételt vár.
A kincstár, valamint az MNB a kéthetes kötvény és a Magyar Posta a sárgacsekkek után ugyan szintén egy ezreléket fizet, de a terhelésnek nincs felső határa. Ahogyan nincs az egyhetes betétek esetében sem, ám ebben az esetben az illeték kulcsa 0,01 százalék. Simor András jegybankelnök szerint az MNB nem tudja és nem is akarja továbbhárítani a tranzakciós illetéket a bankokra, míg a kincstárnál egyelőre nem tudták megmondani, hogy átterhelik vagy sem. Balog Ádám, a nemzetgazdasági tárca adóügyekért felelős helyettes államtitkára szerint a következő hetekben dől el, hogy a kincstár által befizetendő illetéket a kincstár hogyan fogja az egyes költségvetési szervekre átterhelni.
A Fidesz szerint a pénzügyi tranzakciós illeték alól a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Magyar Államkincstár sem kaphat mentességet, míg Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter hétfőn a parlamentben arról beszélt: a kormány az európai államok többségénél jobban kezeli a válságot, és összességében csaknem ezermilliárd forinttal csökkentette, illetve csökkenti a munkát terhelő adókat.
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetéséről döntő törvényjavaslat záróvitájában kifejtette: a spekulatív pénzek jó része nem a bankok között mozog, hanem a jegybankban található. "Ha valaki a forinttal szemben spekulálni akar, akkor forintpozíciót a Magyar Nemzeti Bankban fog nyitni, ahol ezt jó magas alapkamat mellett tudja elhelyezni" - mondta, megjegyezve, hogy a tranzakciós illeték ezeknek a műveleteknek is gátat szabhat, ezért a kiterjesztését feltétlenül indokoltnak tartják.
A kormánypárti frakcióvezető Schiffer András (LMP) szavaira reagált, aki azt kifogásolta, hogy "a spekulatív gazdaságot erősítő" bankközi és értékpapír-piaci műveleteket mentesítik az illetékfizetési kötelezettség alól, miközben a reálgazdaság működését segítő pénzügyi műveleteket megadóztatják. Szavai szerinte a Fidesz ezzel a spekulánsok oldalára állt.
Az ellenzéki politikus arról is beszélt, hogy az európai uniós szabályok szerint a központi bankokra nem vethető ki tranzakciós adó, azt pedig blöffnek minősítette, hogy a kormány illetéknek hívja az új terhet. Így újabb kötelezettségszegési eljárás indulhat Magyarország ellen, ami kizárja, hogy az illetékbevétel a háromszázmilliárd forintos tehercsökkentés fedezete legyen - mondta az LMP képviselője.
A Fidesz-frakcióvezető erre úgy válaszolt: a kormányoldal több mint háromszázmilliárd forintos bevételre számít a következő évben a tranzakciós illetékből, ezt pedig a munkahelyek védelmére és új állások teremtésére fordítják majd.
Rogán Antal azt is mondta, hogy bár az ellenzéki pártok egyetértenek a foglalkoztatást terhelő járulékok csökkentésével, nem közlik, hogy miből finanszíroznák ezt. Szerinte ez vagy azt jelzi, hogy az ellenzéki oldalon nincs kormányzóképes erő, vagy azt, hogy az ellenzék az emberek megadóztatásával, esetleg a nyugdíjak csökkentésével akarja előteremteni a szükséges forrást. Ezzel szemben - folytatta - a kormány a bankok és pénzintézetek megadóztatásából befolyó összeget használja erre a célra, és "attól sem riad vissza", hogy az államkincstárat is bevonja az illeték hatálya alá.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter zárszavában azt mondta: az ellenzék észrevételeinek megfogalmazásakor figyelmen kívül hagyja, hogy Európa súlyos válsággal küzd, és az eurózóna jelentős része továbbra is a válság felé halad. Véleménye szerint amíg több uniós államban megszorításokat hajtanak végre, a magyar kormány nem hagyományos eszközökkel - a bankadóval és a krízisadókkal, majd a pénzügyi tranzakciós illetékkel -, náluk sikeresen és jobban kezeli a válságot. Hozzátette, ezt támasztja alá az is, hogy Magyarország egyike annak az öt EU-tagállamnak, amely 2015-ig csökkenteni tudja államadósságát.
A miniszter arra is kitért, hogy a kormány összességében csaknem ezermilliárd forinttal csökkentette, illetve csökkenti a dolgozók és a munkaadók terheit az egykulcsos adórendszerrel, a társasági adó mérséklésével és a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetésével. Az illeték mértékéről szólva azt mondta: az itteni egy ezrelékkel szemben az Franciaországban két ezrelék. Példaként hozta, hogy egy számlákra havonta 200 ezer forintot kifizető családot kétszáz forint illeték terhel majd. Véleménye szerint ez megéri, mivel így teremtenek forrást a munkahelyvédelmi akciótervre.
