Heteken belül kihirdetik a magyar termék rendelet - mondta Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára csütörtökön újságíróknak Budapesten. A rendelet szabályozza a védjegyek használatát is.

Az államtitkár kitért arra is, hogy a tárca felvállalta a tisztességtelen piaci magatartásról szóló törvényben neki adott lehetőséget. Az elmúlt időszakban az élelmiszer kereskedelemben járt el tárca a törvény megsértőivel szemben.

Eddig két élelmiszerláncot bírságolt meg egyebek közt a beszállítók 30 napos fizetési határidejének megsértése miatt. Egy alkalommal az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény megsértése miatt kellet intézkedni, akkor a beszerzési ár alatt értékesített tej miatt büntettek.

A magyar termék első csoportjába azok a termékek tartoznak, amelyeket kizárólag magyar alapanyagból és Magyarországon állítottak elő, ezekben legfeljebb 5 százalék lehet az idegen részarány. Hústermékben például a csomagoló anyag és a fűszer származhat külföldről. A második csoportban már nagyobb arányú lehet a külföldi összetevő, ilyen áru például az a kolbász, amely külföldről behozott húsból, de Magyarországon készül.

Az államtitkár vázolta az élelmiszer lánc ellenőrzését is. A másodlagos élelmiszer vizsgálatot az első magyarországi betárolás helyén végzik, de például a nyugati határszélen, ahol az áruházak Bécsből kapják az élelmiszert, ott az áruházakban ellenőriznek. Meghatározott mennyiségen felül előre jelenteni kell a szállítmányt, és azt mindig megvizsgálják - mondta az államtitkár.

Július 20. és szeptember vége között az első betárolás helyén 5 ezer, az előzetes bejelentés alapján 6.500 vizsgálatot folytattak, és ehhez jön még további 8.300 vizsgálat. Ezek során 92 esetben figyelmeztetett és 12 esetben 33,2 millió forint bírságot szabott ki a hatóság. Az élelmiszer ellenőrzés során 78 ezer hatósági mintát vettek és 220 ezer laborvizsgálatot végeztek november végéig. Az állategészségügyben pedig - egyebek mellett 137 ezer virológiai és 953 ezer immunológiai vizsgálatot végeztek.

A jövő év első felében jelenik meg a családi gazdaságokról szóló rendelet. Ez egységesíti a mai terminológiákat, amelyek az őstermelő és a családi gazdálkodó mellett több termelő-típust is ismernek. Az egységesítés mögött az élelmiszer biztonsági szabályok is egyfélék lesznek.