Jön a 315 forintos euró
Szántó András, az Equilor lakossági üzletágvezetője szerint a nemzetközi befektetői kockázatok és a devizahiteles-mentő csomag körüli bizonytalanságok stabilan a 300-as szint fölött tartják az eurót. November elsejéig adott a kormány határidőt a bankoknak, hogy írják újra a devizás lakáshitel-szerződéseket azzal a meghirdetett szándékkal, hogy a törlesztőrészletek 17-20 százalékkal alacsonyabbak lehessenek.
Ha nincs egyezség, a kormány a parlament elé viszi javaslatát a hitelállomány forintosításáról. A nagy kérdést a forintosítás technikai lebonyolítása jelenti – mondta Szántó. A forintgyengülés garantált, a legkisebb rossz az lenne, ha a Magyar Nemzeti Bank - a devizatartalékai terhére - közreműködne az átváltásban. Itt az is felmerül, hogy a kereskedelmi bankok az MNB-től piaci áron kapnák a devizát, vagy a 270 forint körüli bekerülési ár környékén.
Akárhogy is, az MNB devizatartaléka az IMF-hitel idő előtti visszafizetésével 30 milliárd euróra apadt, s ha sokkal ez alá megy, azzal már a forint stabilitását is kockáztatja. A szakember emlékeztetett arra, hogy a török devizatartalék 40-45 milliárd euró körül alakult, ami az ország gazdaságához képest nagyon alacsony érték.
Nem is csoda, hogy a líra árfolyamát a nemzetközi hírek – kiemelten az amerikai Fed kötvényvásárlási programjának kivezetéséről szóló tervek – tízszázalékos mértékben is gyengíteni tudták, mert hiába hangoztatta a jegybank, hogy megvédi a lírát, és közbelép, ha elérkezettnek látja az időt, ezt a piacon senki sem vette komolyan, látva a tartalék alacsony szintjét. Szántó András szerint a két feltörekvő ország között párhuzamot húzni e téren nem szerencsés, de az eset rávilágít a devizatartalék fontosságára.
A novemberre körvonalazódó hitelesmentő akció az eurót 307-308 forintos magasságba repítheti. A piacon most forintgyengülésre játszanak a spekulánsok, de ha sokáig nem történik semmi ebben az irányban, akkor inkább kiszállnak, feladják pozícióikat. Szignifikáns erősödésnek azonban így sincs tere – állítja Szántó András, aki májusi prognózisuk készítésekor még 290 forintos eurót várt az év végére.
A forintosítással és a devizahitelesek kimentésének lezárultával a kurzus elérheti a 315 forintos szintet is, sőt 2014 egészét is nagyjából ez az érték jellemezheti. Korábban rendszeresen felröppentek azok a hírek, miszerint a kormánynak érdekében áll a forint elengedése, mert a gyenge árfolyam erősíti az exportot, ami tudvalevőleg a magyar gazdasági növekedés hajtómotorja.
Ez kétségtelenül igaz, csakhogy legalább két komoly hátulütője van a forint gyengítésének. Egyrészt a kivitel bővítésének korlátot szab, hogy a feldolgozott termékek 90 százalékban import alapanyagból készülnek, vagyis amit nyerünk a réven, azt azonnal elveszítjük a vámon. Másrészt az államadósság elleni szabadságharc bukását eredményezi a gyenge forint, tekintettel arra, hogy a tartozásunk több mint negyven százaléka ma is devizában áll fenn.
Egy 10-15 százalékos forintgyengülés a 81,4 százalékon álló adósságot önmagában 6-8 százalékponttal növelné. Ezt pedig Brüsszelből sem néznék jó szemmel. Az Equilornál egyébként sem hisznek az adósságleépítés sikerében, előrejelzésük szerint most év végén 81,7 százalékos lesz a GDP-arányos adósság, holott 2012-öt még 79 százalékkal zártuk. A gyenge forint jövőre 83,5 százalékig ronthatja ezt a mutatót.
Van egy harmadik súlyos érv is a forintgyengítés ellen, nevezetesen az, hogy pokoli nehéz lenne a választóknak elmagyarázni, miért drágulnak az importcikkek, amikor arra kifejezett külső tényező erre nem ad okot. A drágulás ugyanis az energiahordozókon keresztül közvetlenül és nagy tételben érkezik. Az üzemanyagárak emelkedése, a 470-500 forint környéki átlagár pedig a szállításon keresztül mindenkinek a pénztárcájából kivesz valamennyit.
Az export erőltetése helyett inkább a beruházásokra kell a hangsúlyt helyezni – ez a közgazdász szakma véleménye is egyben, rendszer- és párthovatartozástól függetlenül. A jegybank 750 milliárd forintos növekedési hitelprogramja ehhez jó alapot nyújt, s várhatóan lesz folytatása is – vélte Szántó András, aki az inflációt idén 2,1, jövőre 2,8 százalékosra becsülte, míg a gazdasági növekedésnél 0,4 százalékos idei, és 1,5 százalékos jövő évi pluszteljesítménnyel kalkulál.
Inflációs nyomás nincs a gazdaságon, ez lehetővé teszi az újabb alapkamat-csökkentéseket – teszi hozzá. Az irányadó rátát a szeptemberben első ízben alkalmazott húsz bázispontos ütemben 3 százalékra lehet csökkenteni a jelenlegi 3,80 százalékos szintről. A monetáris tanács sietsége érthető is lenne, a cél ugyanis, hogy a devizahitelek forintosítása már a lehető legalacsonyabb kamatszint mellett történhessen meg, hogy a törlesztőrészletben is valóban mérhető megtakarítással találkozhassanak a hitelt felvevők.
