Néhány éven belül megduplázhatja piaci súlyát a hazai tulajdonban lévő takarékszövetkezeti szektor – mondta tájékoztatóján Varga Antal, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) ügyvezető igazgatója. A takarékszövetkezeti szektor mérlegfőösszege 2010-ben 1733 milliárd forintra nőtt. Ezalatt a szövetségi hitelintézetek által nyújtott hitelek összege tavaly megközelítette a 800 milliárd forintot, ami stabil, 15 százalékos növekedést jelentett. A betétállomány 1445 milliárd forintra nőtt.

Varga Antal szerint 2010-ben stabil növekedést produkált a szektor. A húzótermékek között említette, hogy a takarékok vezető szerepet játszanak a Széchenyi Kártya programban, így az integrált takarékok adják a 42 százalékát a kártyának, de emellett nagy reményt fűzünk a Széchenyi Agrárkártyához is. Úgy látja: a takarékok hiába vannak jelen 1800 fiókkal, ám jellemzően a nagyobb településeken kevésbé ismertek.

Még a bankszektorban is kevésbé tudatosult, hogy Magyarország egyfajta negatív rekorder, nálunk 95 százalékban külföldi tulajdonban vannak a pénzügyi szolgáltatók. Azokban az országokban, ahol 20-40 százalékban van hazai bank, az kiegyensúlyozza a gazdaság működését, így például Franciaországban például gyakorlatilag nem jelent meg a nálunk jól ismert likviditáshiány. Egy egészséges protekcionizmusra szükség van – mondta el Varga Antal.

A takarékszövetkezeti szektor ernyőbankjaként működő TakarékBank hasonló eredményeket könyvelt el, a mérlegfőösszeg 379,2 ami ugyan stagnálást jelentett, az adózás előtti eredménye 716, az adózás utáni eredménye 601 miliárd forintra nőtt. A TakarékBank bankadó nélküli eredménye csaknem elérte volna az 1,99 milliárd forintot, ám összesen 1,3 Milliárd forintos bankadót kellett kifizetni a TakarékBanknak – mondta el Csicsáky Péter a TakarékBank elnök vezérigazgatója.

Szerint a hitelállomány 8 százalékal nőtt, a saját tőke 9 százalékkal bővült úgy, hogy vállalható maradt a hitelportfólió, így a 90 nap után nem fizetők aránya 3,2 százalék volt tavaly év végén. Csicsáky Péter a tavaly év vívmányai között említette, hogy a bank saját kártyarendszert vezetett be, illetve a PayPass technológia bevezetésre került. Új internetes szolgáltatási rendszert alakítottak ki, amely korábban alapvetően a forint alapú szolgáltatásokat teszi könnyebbé, májustól pedig az értékpapír alapú termékek is megjelennek ebbe a csomagba.

A szabályozási problémák miatt számos kisbanknak merült fel, hogy egyes szolgáltatásokat nem lehet normálisan működtetni,ám az hálózati működésnek köszönhetően a erre lehetőséget nyílik, így tíz takarékszövetkezet kötött szerződést a teljes bankkártya-szolgáltatás (ATM, Pos) ellátására a TakarékBankkal. Erre alapozva a TakarékBanknál úgy gondolják, hogy a rövidesen negyvenezer új kártyát 10 százalékos kártyaszám-növekedést.

 Csicsáky Péter azt szereté, ha a magyar szövetkezeti integráció is nyugati mintára egyre inkább egységes arculatot tudna felmutatni. Ebből a célból hozták létre a takarékpontok rendszerét. Az előző évben 23 hitelintézet csatlakozott és úgy remélik, hogy 2011-ben 450-re nő a takarékpont- fiók száma.

Az Országos Intézményvédelmi Alap (Otiva) ügyvezetője Bodnár Ottó elmondta: az Otiva alá tartozó integrált takarékok összesen mintegy 110 milliárd szavatoló tőkével rendelkeznek ésehhez járul hozzá az Otiva mintegy 10 milliárdos saját szavatoló tőke.

Emellett Bodnár Ottó szerint igen kedvező a tőkeszerkezet: ebből 98 milliárdot tesz ki az alapvető tőke aránya. A takarékszektor ezért is bizakodva néz a várható uniós tőkekövetelmények-direktívák elé, mivel ott nemcsak a tőkekövetelmények arányát is meghatározzák, nemcsak a tőkeszintet fogják emelni.