Jól teljesít a szlovák gazdaság, de növekvő feszültségekkel
A költségvetést, az oktatást és a foglalkoztatást illetően tartalmaz elsősorban ajánlásokat az ipari államokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tanulmánya. A szlovák gazdaság ugyanis számos kihívással néz szembe. A jó hír persze az, hogy a gazdasági növekedés üteme erőteljes maradt a nemzetközi szervezet által vizsgált 34 ország körében, de az iram lassul. A 2010-es 4,4 százalékról két százalékra ereszkedik vissza 2013-ra, ahonnan viszont 2014-ben 3,4 százalékra kapcsolva elrugaszkodhat.
De egyelőre vége a közvetlen működőtőke-befektetések korszakának, a fejlesztések a meglévő gyártósorokat érintették az autóiparban, amelynek termékei iránt azonban lanyhult a kereslet a legfőbb kereskedelmi partnerként számon tartott országokban.
A lényeg tömören az, hogy az export és a beruházások még mindig húzzák magukkal a gazdaságot, de a korábbinál szerényebb lendülettel, miközben a belső kereslet is igen visszafogott. Ennek oka az, hogy a 2010-ben a GDP 7,7 százalékára emelkedő költségvetési hiányt jövőre az uniós háromszázalékos plafon alá nyomja le a kormány. A kiigazításban pedig a bevételek növelése játssza a főszerepet, hiszen a kiadások aránya így is az egyik legalacsonyabb az OECD térségben.
Miközben a munkanélküliségi ráta 2008 után négy százalékponttal 14 százalék környékére kapaszkodott fel, emelkedik az áfa, az infláció négy százalékra gyorsult, a reálbérek is csökkennek, hogy a vetélytárs szomszéd országokkal a bérversenyt állja az euró miatt az árfolyamot leértékelni képtelen Szlovákia. A 19 százalékos egykulcsos személyijövedelemadó-rendszer is progresszívvá válik, és a havonta 3311 eurónál többet keresők esetében 25 százalékos lesz az adókulcs. Emelkedik a társadalombiztosítási hozzájárulás mértéke is.
A társasági adó 19-ről 23 százalékra emelkedik, de a bankok esetében kiszélesítik az adóalapot, míg az energiaszolgáltató, a telekommunikációs, a biztosítási és postai cégek adóterhét is növelik. Az OECD szerint a gazdasági növekedést kevésbé fékező és eleve kevésbé torzító hatású lenne az egyszer már megfontolt, de elvetett ingatlanadó bevezetése, vagy a szintén hatékonyabb környezetvédelmi adók kiterjesztése.
A fiskális kiigazításnak azonban nincs alternatívája, mert a megugrott hiány és a GDP 41 százalékáról 2014-re 56 százalékára emelkedő államadóssági ráta miatt a finanszírozási költségek is elszaladtak, a szlovák államkötvények kockázati prémiuma megháromszorozódott 2012 közepére (azóta valamelyest csökkent), ami az eurózónában is kiugróan magasnak bizonyult.
A maastrichti szabályok szerint számított adósság tovább növekedik, s az OECD úgy véli, hogy az elsődleges egyenleg javítása nélkül 2050-re sem sikerülhet az arányt hatvan százalékon stabilizálni. A nagy munkanélküliség, a népesség elöregedése viszont megnehezíti a kibontakozást, hiszen a nyugdíj és egészségügyi kiadások is tovább bővülnek.
A kormány az OECD-átlagtól amúgy elmaradó várható élettartamhoz igazítja a nyugdíjkorhatárt, de még így is, egyre kevesebb embernek kellene egyre több időskorút eltartania. A nyugdíjkiadások a GDP 5,2 százalékával növekednek 2060-ig, ez az uniós átlag több mint háromszorosa. A nyugdíjrendszer második pillérében a hozzájárulás mértéke kilencről négy százalékra csökken, majd 2017-től fokozatosan hat százalékra emelkedik vissza.
Az OECD az átmeneti csökkentést elfogadhatónak tartja a kiigazítási kényszer miatt, de a második pillér gyengítését nem támogatja, hiszen az hosszabb távon az első pillér hosszú távú kötelezettségeit növeli. A nyugdíjrendszer fenntarthatóságának átfogó elemzését a sürgős teendők közé sorolja a nemzetközi szervezet, amely ellenzi a nyugdíjrendszer szabályainak gyakori változtatását is.
Nem javasolja az OECD az oktatási kiadások további megnyirbálását sem, inkább a színvonal és a minőség emelésére helyezné a hangsúlyt, ami a gazdaságnak és a termelékenységnek is jót tenne. S aggodalommal szól a rossz munkaerő-piaci helyzetről is, hiszen különösen a fiatalok és a szegények nagyon nehezen találnak munkát, míg a romák hetven százaléka nem is tud állást keresni. E tekintetben is sürgős és átfogó intézkedésekre lenne szükség.