Speciális tételek nélkül a nyereség 177,6 milliárd forint volt, szemben az előző évi 46,7 milliárd forinttal. Az éves eredményt 25,8 milliárd forint válságadó és az a 35,2 milliárd forint csökkentette, amit az Európai Bizottság határozata alapján kamatokkal együtt pótlólagos bányajáradékként fizetett meg a társaság. Ezek mellett a speciális tételek mellett szerepel többek között a horvátországi INA létszám leépítési programjára megképzett 15,5 milliárd forint, az INA adóbírságra megképzett 4,2 milliárd forint céltartalék és egyszer 32,7 milliárd forint pénzmozgással nem járó átértékelési különbözet az INA konszolidálásával kapcsolatban.

Tavaly a negyedik negyedévben a nettó nyereség 33,0 milliárd forint volt, 79 százalékkal több az előző évinél. Speciális tételek nélkül a negyedik negyedévi nettó nyereség 7,2 milliárd forintról 50,6 milliárd forintra nőtt. A portfolio.hu által megkérdezett elemzők 45,1 milliárd forintos nettó profitot, míg az INA befejezett tevékenységének veszteségével együtt 45,07 milliárd forint nettó profitot vártak.

Az éves profit alapján az egy részvényre jutó hígított (az átváltható értékpapírokat is figyelembe vevő) eredmény (EPS) 2010-ben 1.174 forint volt, 5 százalékkal több az előző évinél. A negyedik negyedévben 362 forint volt az EPS, ami 65 százalékos emelkedés 2009 negyedik negyedévéhez képest.

A készpénztermelő képességet mutató kamat- és adófizetés, amortizáció és értékcsökkenés előtti nyereség (EBITDA) az év egészében 18 százalékkal 519,2 milliárd forintra emelkedett, míg a negyedik negyedévben 18 százalékkal 139,1 milliárd forintra bővült. Speciális tételek nélküli EBITDA 58 százalékkal 599,3 milliárd forintra javult.

A múlt év utolsó negyedévében az előző negyedévhez képest a Mol-csoport speciális tételek nélküli EBITDA-ja 17 százalékkal 149,4 milliárd forintra, míg az üzemi szintű nyeresége 26 százalékkal 84,1 milliárd forintra mérséklődött az eltérő üzletági teljesítmények és a kedvezőtlen szabályozói környezet miatt. Az egyes üzletágak közül a Downstream (feldolgozás és kereskedelem) és Petrolkémiai üzletágak teljesítménye jelentős mértékben csökkent a kedvezőtlen külső környezet hatására.

A múlt év egészében a speciális tételek nélküli üzemi szintű nyereség 88 százalékkal 331,7 milliárd forintra emelkedett. Az üzemi szintű profitban a nemzetközi tevékenység részaránya jelentős mértékben növekedett 2010-ben - jegyzi meg a jelentés.

A társaság 2010-ben 83,4 milliárd forint pénzügyi veszteséget könyvelt el az egy évvel korábbi 60,3 milliárd forint után. A tavalyi pénzügyi veszteségekben a legnagyobb tétel, 46,6 milliárd forint a nettó árfolyamveszteség volt.

Az adózás előtti nyerség lényegében változatlan maradt, 169,64 milliárd forint volt tavaly, és a társaság 24 százalékkal kisebb, 61,14 milliárd forint nyereségadót számolt el.

Az eredmények javulásához elsősorban a nemzetközi szénhidrogén termelés járult hozzá, mert a beruházások termelési fázisba fordultak. A kutatás-termelés szegmens üzemi szintű profitja 80 százalékkal 260,5 milliárd forintra nőtt. A Mol-csoport 2010-ben 13 százalékkal 2,44 millió tonnára növelte kőolaj- és 49 százalékkal 5,031 milliárd köbméterre a földgázkitermelést. Az átlagos napi szénhidrogén kitermelés 33 százalékkal nőtt és napi 143.520 hordó volt kőolaj egyenértéken számolva. A csökkenő hazai szénhidrogén-termelés ellenére a Mol az előző évhez képest 29 százalékkal több bányajáradékot fizetett Magyarországon összhangban az emelkedő jegyzésárakkal.

A külső környezet fokozatos javulása mellett a Downstream üzletág (feldolgozás és kereskedelem) üzemi szintű eredménye a viszonylag alacsony bázishoz képest több mint kétszeresére, 67,8 milliárd forintra emelkedett. A teljes finomítói termelés 21,83 millió tonna volt, 11 százalékkal több a bázisnál.

A Petrolkémia ágazatban, amihez a Tiszai Vegyi Kombinát és a Slovnaft tartozik, az üzemi szintű nyereség 1,5 milliárd forintot tett ki, míg egy évvel korábban 15,2 milliárd forint volt a vesztesége.

A Gáz és Energia üzletágba tartozó FGSZ Földgázszállító Zrt. üzemi nyeresége 9 százalékkal 43,6 milliárd forintra nőtt. A szállított földgázmennyiség 7 százalékkal 13,833 milliárd köbméterre csökkent, ugyanakkor a tranzit 24 százalékkal 2,2 milliárd köbméterre nőtt. A magyarországi szállítási díj 9 százalékkal köbméterenként 4,82 forintra emelkedett. Az ehhez az üzletághoz tartozó stratégia földgáztároló, az MMBF Zrt. üzemi szintű nyeresége 16,6 milliárd forint volt, de ehhez a Slovnaft Finomító Hőerőműve 3 milliárd forinttal növelte a Mol-csoport üzemi szintű nyereségét.

Tavaly a társaságcsoport 332 milliárd forintot fordított beruházásokra, 13 százalékkal kevesebbet a 2009. évinél.

A 79,202 milliárd forint jegyzett tőkéjű Mol saját tőkéje a 2010. december 31-én 1973,94 milliárd forint volt, 9 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Az összes hosszúlejárató kötelezettség egy év alatt 9 százalékkal 1392,1 milliárd forintra emelkedett, a rövidlejáratúak 5 százalékos emelkedéssel 1121,27 milliárd forintot tettek ki.

A Mol részvényei a Budapesti Értéktőzsde A kategóriájában forognak. A papír a hétfői kereskedést 22300 forinton, a péntekinél 675 forinttal, 3,12 százalékkal drágábban zárta és forgalma elérte a 3,2 milliárd forintot. Az elmúlt 52 hétben a részvény legmagasabb árfolyama 23200, a legalacsonyabb 16300 forint volt.