Melléfoghat a kormány a plázastop ötletével, már amennyiben tényleg az a szándéka, hogy a kicsiket megvédje a nagy áruházláncok nyomulásától. A tiltással ugyanis inkább a már piacon lévő nagy áruházláncokat kíméli meg a további versenytől, míg a független kisüzletek tulajdonosait nem védi meg kormány által favorizált hazai láncok – CBA – terjeszkedésétől, elsősorban a kistelepüléseken.

Az Országgyűlés Számvevőszéki és Költségvetési Bizottsága azzal az indoklással nyújtotta be az Országgyűlésnek a plázastop-törvényt – január elsejétől három évig, 2014 végéig nem lehetne 300 négyzetméternél nagyobb üzletet építeni –, hogy ezzel megvédjék a kisebb kereskedőket. A törvényjavaslat írói szerint ugyanis mára a kiskereskedelmi cégháló mindössze egy százalékát alkotó nagy áruházláncok a forgalom 69 százalékát hasították ki maguknak, míg a kiskereskedelmi cégek 99 százaléka a maradék 31 százalékon osztozik.

Bár a törvényjavaslat elvileg a piaci helyzet, így a versenyfeltételek radikális átalakítását tűzi ki célul, ám úgy tudni, hogy az amúgy már hónapok óta formálódó törvényjavaslatot nem kapta meg a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) véleményezésre, illetve annak kialakításába nem vonta be a hivatalt a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). (Túl azon, hogy a javaslattevők, illetve a múlt héten Giró-Szász András kormányszóvivő által közölt statisztikai forgalmi adatokat a kiskereskedelem szereplői vitatják, illetve nem tudni, hogy honnan származnak ezek az adatok, a piackutatók a 69 százaléknál jóval kisebbre, 50 százalék körülire teszik a nagy láncok részesedését, bár tény, hogy a nagy láncok aránya szerintük is folyamatosan nő.)

Azért is furcsa, hogy a GVH kimaradt a kormányzati ötletbörzéből, mivel korábban a hivatal is hallatta a hangját az iparkamarai törvény kialakítása során. Mint arról már írtunk, akkor a kamarai törvényt gründolók a mostani szabályozási javaslathoz nagyon hasonlóan azt akarták elérni, hogy a kiskereskedelmi beruházások kapcsán az illetékes területi, illetve nagyberuházások esetén az országos kamara kötelezően véleményezhesse a beruházásokat. Bár a kamarának ilyenformán még direkt vétójoga nem lett volna, ám a GVH már így is aggályosnak látta akkor ezt a pontot, és végül többek között a hivatal fellépése nyomán ki is került ez a passzus a kamarai törvény tervezetéből.

A később meglehetősen kacskaringós utat megjárt elgondolás – a kormánypárti törvényalkotók előbb afféle központi szuperhatóságot akartak volna létrehozni a kereskedelmi beruházások engedélyezésére, majd az Lehet Más a Poltitika (LMP) "fenntartható kereskedelemről" szóló törvényjavaslatába akarták becsempészni, hogy kormánydelegáltak engedélyezzék, hogy ki építhet kereskedelmi nagyberuházást és ki nem – végül a mostani törvényjavaslatból is visszaköszön.

A javaslat szerint a 300 négyzetméternél nagyobb kereskedelmi beruházásnál – azaz nem csupán építésnél, hanem felújításnál is – a vidékfejlesztési és a nemzetgazdasági tárca illetékesei javaslatára a kereskedelemért felelős miniszter – jelenleg Matolcsy György – döntheti el, hogy ki kaphat felmentést a tilalom alól. Más szóval, a Fidesznek ilyenformán sikerül ellenőrzése alá vonni a hazai kiskereskedelmi hálózatfejlesztést.

Ugyanakkor a Gazdasági Versenyhivatal a korábban, az iparkamarai törvény - a mostani javaslatnál enyhébb passzusa - kapcsán is leszögezte, hogy egy ilyen engedélyezési eljárás (a területi, illetve – adott esetben – az országos kamara kötelezően beszerzendő véleménye) aggályos versenyszempontból, mivel az új piacra lépők, a versenyt esetleg generálni tudó versenytársak megjelenését gátolhatja, illetve konzerválhatja a már piacon lévők helyzetét.

A GVH véleménye szerint ezek a szabályok elsősorban nem a kormányretorika szerint védeni óhajtott kkv-szektorbeli szereplők fennmaradását garantálják, hanem sokkal inkább a nagy alapterületű létesítménnyel rendelkező vállalatokat védenék meg attól, hogy ebben a szegmensben egy potenciális versenytársuk a piacra léphessen.

Mint arról korábban írtunk, a hazai kiskereskedelemben jelenleg a két német harddiszkont, a Lidl és az Aldi terjeszkedése jelenti a leginkább szembetűnő változást. A lakóhelyhez közel települő, jellemzően kevesebb cikket, ám azt rendkívül nyomott áron kínáló harddiszkontok terjeszkedése a jelenlegi recesszióban is erőteljes volt. A két cég egyformán szerzett piacot a hazai láncokba – CBA, Coop, Real – szerveződött kisboltoktól, de a szuper- és hipermarketektől is.

 Mint azt írtuk, a plázastop elsősorban a Lidl és az Aldi terjeszkedését állíthatja meg egy időre, így a kormány kinyilatkoztatott szándékaival ellentétben ez éppenséggel a szuper- és hipermarketeket is megvédi a további versenytől. A multinacionális kereskedelmi láncok azért is nézhetik hűvös távolságtartással a plázastop ötletét, mivel az ágazati válságadók miatt lényegében már korábban leállították a fejlesztéseiket.

 Ugyanakkor a független kisboltok helyzetén vajmi keveset javít. Azzal, hogy a harddiszkontok fejlesztéseit időlegesen befagyasztja a kormányzat, a hazai láncoknak ad lehetőséget az erőteljesebb terjeszkedésre. A független kisboltok számára – különösen a néhány ezer lakosú, kisebb településeken, ahol a diszkontok még nem terjeszkednek – a hazai láncok számítanak a legnagyobb vetélytársnak.

 A plázastopnak ellenben annál nagyobb lehet a hátránya a magyar gazdaságra – figyelmeztet az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ). A törvényjavaslat jelenleg érvényes szövege szerint a hatálybalépést megelőzően beadott, de még el nem bírált engedélyezési kérelmek esetére is igaz lesz az építési tilalom, azaz ezek a beruházások is „elvesznek”, ami az OKSZ szerint rendkívül komoly problémát okoz az érintett cégeknek, illetve rendkívüli mértékben lerontja majd a hazai gazdaságirányítás megítélését, mivel így a törvényhozók hosszas, jelentős pénzügyi befektetéseket és ráfordításokat igénylő fejlesztéseket nullázhatnak le.

Hasonlóképpen szimplán csődbe mehet az építőipar – véli az OKSZ, mivel a kiskereskedelmi beruházások éves szinten 260 milliárd forintnyi megrendelésállományt jelentettek az ágazatnak. Az is komoly probléma, hogy a törvény szerint a kereskedelemfejlesztés elkerül az önkormányzatoktól, az pedig elképzelhetetlen, hogy egy fővárosi minisztériumi delegáltakból álló bizottság éves szinten 150 új beruházás esetén megalapozott és szakszerű döntést tudjon hozni.

 Az OKSZ úgy ítéli meg, hogy a törvényjavaslat számos ponton élesen ellentmond az uniós jognak, ami ott lehet problémás, hogy az elfogadott törvényt és a kormányrendeletet kihirdetéskor be kell jelenteni az EU-nak.