Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára a találkozó után nyilatkozva kiemelte: Magyarország számára előnyös döntés született. A több éve zsákutcában toporgó tárgyalások után, szoros szavazati aránnyal elfogadott kompromisszum az úthasználati díjakkal foglalkozó, úgynevezett Euromatrica (Eurovignette) irányelv módosítását jelentené. Az elvi megállapodást - amelyet már a találkozó előtt számos politikai és szakmai bírálat ért - még az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.

Az Európában mintegy 30 ezer kilométernyi autópályára kivetett úthasználati díjak eddig elsősorban útfenntartási jellegű hozzájárulást foglaltak magukban, környezetvédelmi célokat nem szolgáltak. Az irányelv a 3,5 tonna fölötti tehergépjárművekre vonatkozik, és a jelenleg átlagosan kilométerenként 15-25 centes díjhoz képest 20-30 százalékos emelkedést eredményezhet azokban a tagállamokban, amelyek élnek a lehetőséggel.

Völner Pál úgy vélte, az EU jelenleg soros, belga elnöksége sikeres munkát végzett, sikerült megtalálnia azokat a kompromisszumokat, amelyek alapján a javaslat az uniós parlament elé kerülhet. Megerősítette: a javaslat lényege, hogy légszennyezésre, zajszennyezésre, torlódásra tekintettel külön díjakat lehet fizettetni a használókkal, azaz a szennyezőkkel.
A kompromisszum alapján a legmodernebb motorok (Euro 5, Euro 6) 2013-ig, illetve 2017-ig mentességet kapnak a fizetés alól. A bevételek pedig csak az érintett kategóriában költhetők el, például zajvédő falakra - magyarázta.

Magyarországnak mint tranzitországnak előnyös a tervezett módosítás - hangoztatta Völner Pál. A matricabevételek 70 százalékát ugyanis ebben a kategóriában jelenleg is az áthaladó tehergépjárművek forgalmából szedik be. Az államtitkár elmondta: a tagállamok döntésétől függ, hogy pontosan milyen mértékben emelik a díjat.

A nemzeti fejlesztési tárca közleménye szerint a luxemburgi találkozón a tagállamok szakminisztériumi vezetői "irányadó vitát folytattak a 2011-2020. közötti időszak európai uniós közlekedéspolitikájának kialakítása érdekében". Völner Pál ezzel kapcsolatban jelezte, Magyarország számára kiemelkedően fontos európai közlekedéspolitikai téma egy fenntartható és koherens transzeurópai közlekedési hálózat kialakítása, az erre vonatkozó, úgynevezett TEN-T politika kohéziós céljainak változatlan megtartása, a hiányzó infrastruktúra-kapcsolatok kiépítése, és a regionális különbségek enyhítése.

A Ten-T-vel kapcsolatban elmondta, hogy több régebbi tagállam szeretné ebbe az alapba átcsoportosítni az ágazati és területi felzárkózást segítő kohéziós forrásokat, de ez az újonnan csatlakozott országok számára "kedvezőtlen folyamat". Jövő évi soros EU-elnöksége idején Magyarország a közlekedési miniszterek részvételével külön informális tanácsülést kíván szentelni ennek a témának, hogy a felzárkóztatás ne torpanjon meg - jelentette be Völner Pál.

Beszámolt arról is, hogy a 2011 januárja és júniusa között zajló magyar EU-elnökség közlekedési napirendjén - a most látható helyzet szerint - egyebek között téma lesz az EU következő hétéves költségvetésével összefüggő kérdéskör, az autóbuszon utazók jogai, a Galileo műholdas navigációs hálózat, a vasúti szabályozás eredményeinek értékelése, a belvízi hajózás, az izlandi vulkánkitörés után elhatározott légtérblokkok kialakítása, valamint a határokon átnyúló közlekedést érintő határozatok végrehajtása.