A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 62 takarékszövetkezetet, illetve korábban szövetkezeti formában működő bankot bírságolt meg azért, mert nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően emelték lakossági ügyfeleik banki költségeit. Az MNB idén kezdett átfogó vizsgálatba annak felmérésére, hogy a pénzintézetek 2012. januárja és 2014. április vége között az egyoldalú díj-, jutalék-, vagy költségemelések során betartották-e valamennyi vonatkozó, a fogyasztók érdekeit védő jogszabályt.

Korábban a jegybank a jogszerűtlen módosítások miatt 35 pénzügyi szervezetre összesen közel 1,2 milliárd forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki 2014 márciusában, majd 2014 júliusában újabb 10 pénzügyi szervezetet 71,75 millió forintra büntetett.

A most lezárult vizsgálatok alkalmával az MNB mind a 62 pénzügyi szervezetnél jogszabálysértéseket tárt fel. A megállapítások alapján 58 esetben került sor bírság kiszabására, további négy esetben kötelezéssel zárult az eljárás. A jellemző jogsértések – a korábbi két vizsgálati körhöz hasonlóan – a következők voltak: hiányzott a díjmódosításra lehetőséget adó, meghirdetett ok-lista a szerződésben, üzletszabályzatban vagy az általános szerződési feltételekben.

Emellett kedvezőtlen szerződésmódosítást annak hatályba lépése előtt kevesebb, mint két hónappal hirdették meg; a kedvezőtlen szerződésmódosítás hatályba lépése előtt két hónappal nem tájékoztatták a fogyasztókat ingyenes felmondási jogukról; elmulasztották közölni az ügyfelekkel a díjmódosítás okát; az egyoldalú kedvezőtlen szerződésmódosítás új díjfajta bevezetésével történt; korábbi „díjmentes, ingyenes, 0 forintos" tranzakciót tettek fizetendővé, ami szintén új díj bevezetését jelenti; megváltoztatták a díjszámítás módját.

Közzétett határozataiban a jegybank mind a 62 pénzügyi szervezetnek megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, kötelezte az intézményeket a jogszabályi rendelkezések mindenkori betartására, illetve összességében 386,55 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki számukra. A vizsgált intézményeket – új díj bevezetése és a számítási mód kedvezőtlen megváltoztatása miatt – egyúttal kötelezte a jogsértően elvont díjtöbblet fogyasztóknak történő visszafizetésére is.

Az MNB ezúttal is egységes elvek szerint határozta meg a bírságösszegeket, amelyek esetében a jegybank figyelembe vette a jogsértés súlyát, fogyasztókra gyakorolt hatását, gyakoriságát, a jogsértő díjak és tranzakciók számát, a fogyasztóknak okozott kár mértékét, illetve az azokkal sújtott fogyasztói kör nagyságát is.