Jogerősen is százmilliókat buktak a kartellező útépítők
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) még 2005-ben 1,3 milliárd forint bírsággal sújtott tizennégy, vidéki útépítéseknél kartellező építési vállalkozást. A vállalkozások a bíróságon megtámadták a GVH határozatát, a Fővárosi Ítélőtábla jogerős határozatában azonban megállapította, hogy jogszerűen büntetett a GVH.
2001-ben és 2002-ben az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság (UKIG) által kiírt közbeszerzési pályázatokon vett részt Strabag, a Vegyépszer, az Adeptus, a Betonút, a Debreceni Mély és Útépítő, a Hídép, az EGÚT, a Hoffmann Építőipari, MOTA-Engil Beruházási és Építőipari részvénytársaságok, továbbá a Hódmezővásárhelyi Útépítő, MÁV Hídépítő Acélszerkezet, Híd és Mélyépítő, a Mélyépítő Budapest, a Swietelsky és a Vakond Kft-k. Az „országos útépítő kartellbe” tömö-rült cégek megállapodtak egymással, melyik pályázatot melyik cég szerzi meg, illetve a nyertesek alvállalkozóként mely másik vállalkozást vonják be a munkálatokba. A jogsértéssel érintett pályázatok értéke mintegy 13,7 milliárd forint volt.
A legnagyobb bírságokat a Strabag (335,7 millió forint) a Betonút (277,8 millió forint) és a Debreceni Mély és Útépítő Rt. (162 millió forint) kapta. A bírság kiszámításának alapja a vállalkozások által fővállalkozóként vagy alvállalkozóként az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság által a 2001., illetve a 2002. évben kiírt pályázatokból elért összes bevétel volt.
A Versenytörvény alapján az elmarasztalt vállalkozásoknak a GVH-határozat kézhezvételétől számított harminc napja van arra, hogy befizessék a bírságösszeget. A GVH-döntésekkel szemben indított jogorvoslati eljárások jellemzően nem halasztó hatályúak: a megbüntetett cégek csak kivételes esetben - például nehéz anyagi helyzetükre való hivatkozással - kerülhetik el a jogerős döntésig a bírságösszeg befizetését.
A bíróságok emellett a közelmúltban több más, nagy összegű GVH-büntetés ellen indított jogorvoslatot is elutasítottak. A Magyar Telekomot azért marasztalta el a GVH, mert az 2004 júniusában és júliusában a Relax díjcsomagok hívásdíjairól megtévesztő tájékoztatást tett közzé. Emiatt a távközlési cég 40 millió forint bírságot kapott, amelyet a Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyott.
Ugyanígy járt a DÉMÁSZ, amely azért kapott korábban – immáron jogerősen – 45 millió forint bírságot, mivel a közvilágítás korszerűsítése kapcsán visszaélt erőfölényes helyzetével. A DÉMÁSZ indokolatlanul hátráltatta a korszerűsített közvilágítás szolgáltatás nyújtásához szükséges szerződések megkötését, azokkal az önkormányzatokkal, ahol a DÉMÁSZ végzi a közvilágítás korszerűsítését, az általánostól eltérő, kedvezőbb feltételekkel vállalta villamos energia szolgáltatását és hibaelhárítást, amelyeket nem kínált azoknak a településeknek, amelyek más vállalkozást bíztak meg a korszerűsítéssel. Vagy éppen egyes önkormányzatokkal olyan hosszú távú teljes körű közvilágítás szolgáltatási szerződéseket kötött, amelyekben kötbér kikötésével megakadályozza, de legalábbis korlátozza az önkormányzatokat abban, hogy feljogosított fogyasztóként mástól is vásárolhassanak közvilágítási célra villamos energiát.
Valamelyest enyhíteni tudott a kiszabott bírság mértékén ugyanakkor a nagyfeszültségű elektromos kapcsolók globális kartelljében nálunk részt vevő cégek. Az Európai Unióban indult vizsgálat kiderítette, hogy a kapcsolókat gyártó vállalkozások még 1988-ban írásban megállapodtak abban, hogy kölcsönösen tájékoztatják egymást a gázszigetelésű nagyfeszültségű elektromos kapcsolók beszerzésére kiírt pályázatokról és a megrendeléseket meghatározott kvóták szerint egymás között elosztják. Az egyezség értelmében a japán társaságok nem értékesítették termékeiket az európai piacon, míg az európai cégek nem indultak az ázsiai megrendelésekért. Az európai piacokon hirdetett pályázatokat a gyártók rendszerint ugyancsak felosztották egymás között.
Magyarországon a GVH az ügyben összesen 702 millió forint bírságot szabott ki a kartell résztvevőire, mert azok magyar tendereken is összejátszottak. A Fővárosi Ítélőtábla azonban helybenhagyta a Fővárosi Bíróság korábbi döntését, amelyben a VA Tech T&D GmbH-ra kiszabott 159 millió forint bírságot 27,3 millió forintra, az Alstom Holding S.A.-ra kiszabott 440 millió forint bírságot 147,38 millió forintra, a Siemens Ag-ra kiszabott 80 millió forint bírságot pedig 29,25 millió forintra mérsékelte.
