Az előzetes, 1,7 százalékról szóló becslésnél is jobb adatot tett közzé részletes GDP-elemzésében a Központi Statisztikai Hivatal. A nyers adat 1,8 százalékról szól, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adat viszont maradt 1,6 százalékon. (A második negyedévben fél százalékos volt az éves szintű növekedés, akkor ért véget a másfél éve húzódó hazai recesszió.)

Az előző negyedévhez képest szintén tíz bázisponttal volt erősebb a növekedés, 0,9 százalékot mutatott ki ezen a téren a KSH. Ez négy és félszerese az uniós átlagnak, ami persze nem azt jelenti, hogy ennyivel emelkedne ki Magyarország a 28 "fős" mezőnyből.

Ahogy azt előzetesen is jelezték, a mezőgazdaság, az építőipar és az ipar teljesítménye járult hozzá a legnagyobb mértékben a régiós szinten is erős növekedés kialakulásához.

Az égieknek hatalmas szerepük volt a növekedésben, a mezőgazdaság 27,6 százalékos éves összevetésű száguldása erre utal. Ezt még a KSH sem hagyta említés nélkül, utalt arra, hogy a bővülés hátterében egyértelműen bázishatások húzódnak meg. Amúgy a tavalyi katasztrofális idény után az idén normális szezont tudhat maga mögött az agrárium. Jövőre azonban ez a szektor csak kiemelkedő teljesítménnyel tudja meghaladni a 2013-as szintet. Azaz elképzelhető, hogy az ágazatot jellemző ciklusosság miatt a visszahúzó erő lesz jövőre a mezőgazdaság.

Az ipar 0,4 százalékkal erősödött az előző évihez képest, míg az építőipar 7,3 százalékos plusszal rugaszkodott el a tavalyi mélypontról. Az előbbi szektort a járműipari export hajtotta, utóbbit pedig az uniós támogatásokkal társfinanszírozott hazai infrastrukturális fejlesztések segítették.

Szomorú tény, hogy a húzóágazatként kezelt gyógyszergyártás - amelynek összes számottevő hazai szereplőjével már stratrégiai szövetségre lépett a kormány - ezúttal is is gyengén muzsikált, az itt mért erős visszaesést az exportlehetőségek beszűkülésével magyarázza a KSH.

Pozitívum, hogy hosszas lejtmenet után a szolgáltatások terén is előrelépés történt, noha a 0,1 százalékos előrelépés egyelőre inkább jelzésértékűnek tekinthető. A szolgáltatóipari ágazatok közül a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzáadott értéke 0,3 százalékkal növekedett, ezen belül a kereskedelem hozta a legkevesebb pluszt. A szállítás, raktározás ág teljesítménye 0,9 százalékkal, az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke 1,2 százalékkal emelkedett.

Szenvednek viszont a bankok és a biztosítók: a megszorongatott szektoron még az MNB növekedési hiteprogramja sem tudott érdemben segíteni – ismeri el a KSH, a pénzügyi szolgáltatások értéke 2,2 százalékkal esett vissza. Az oilcsóbbá váló lakáshitelek sem tudtak szépíteni a statisztikán.

A GDP felhasználói oldalán igazi meglepetést csupán a beruházások felfutásának gyors tempója okozott. Mind a gépvásárlásoknál, mind az építéseknél kiegyensúlyozott növekedést mértek, melynek eredőjeként 8,2 százalékos éves szintű többlet adódott. A beruházások a múlt pénteken ismertetett statisztika szerint a harmadik negyedévben 9,8 százalékkal haladták meg az előző évit, lezárva ezzel az öt éve tartó folyamatos lejtmenetet. Itt igazi fordulatról lehet beszélni, azaz a második negyedéves ötszázalékos növekmény nem "egyszeri kisiklás" volt csupán.

A hazai fogyasztás azonban még mindig elég karcsú, 0,6 százalékos pluszt tudott felmutatni. Igaz, ebben még nincsen benne az a 2,5 százalékos kiskereskedelmi forgalomnövekedés, amit a szintén ma közölt októberi statisztikájában jelzett a KSH. A hazai fogyasztáson belül meghatározó súlyú lakossági vásárlásoknál kimutatott 0,1 százalékos plusz gyakorlatilag a stagnálással egyenértékű. Érdekesség, hogy erős volt a visszaesés az élvezeti cikkeknél, ami egyértelműen a feketepiac előretörésével, a trafikrendszer kudarcával magyarázható.

Exportunk a második negyedév 3,5 százalékos nöcvekedése után hatszázalékosra gyorsult, míg a importnál 5,5-ről 5,8 százalékra javult a tempó.