Volner János, a Jobbik rendvédelmi kabinetjének elnöke szerdai budapesti sajtótájékoztatóján szólt arról, hogy a Postabank-perben a magyar állam 171 milliárd forintot, illetve ezen összeg elmaradt kamatait szerette volna visszakapni a nem megfelelő könyveléssel vádolt könyvvizsgáló cégektől, köztük a korábban Oszkó Péter vezette Deloitte-tól.

Emlékeztetett: a Legfelsőbb Bíróság 2010. február 9-i részítéletében elutasította a könyvizsgálókkal szembeni keresetet, mivel az állam lekéste a bizonyítási indítvány előterjesztésének határidejét.

Az államot képviselő ügyvédek valamiért nem a törvényes határidőn belül terjesztették elő keresetüket, így óriási vagyonvesztés érte az államot - mutatott rá a párt országgyűlési képviselője, aki szerint a fentiekből egyértelműen megállapítható, hogy a magyar állam, illetve a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. jogi képviseletét sem megfelelő gondossággal látták el az ügyben eljáró ügyvédek. A magyar adófizetőket ennek okán százmilliárd forintot meghaladó vagyoni kár érte - emelte ki Volner János.

Volner János megjegyezte továbbá, hogy pártja az országgyűlési választások után több feljelentést tett jelentős értékre elkövetett gazdasági bűncselekmények miatt, amelyek "tipikusan a politikusi bűnözés kategóriájába sorolható, jellemzően korrupciós bűncselekmények". A jobbikos képviselő szerdán vallomást tett a választási szoftver forráskódjával kapcsolatos korábbi, IDOM2000 Zrt.-vel szembeni feljelentésük ügyében, míg a Malév privatizációjával kapcsolatos korábbi keresetükhöz feljelentés-kiegészítést nyújtott be. A Jobbik ezt annak érdekében tette, hogy megállapítsák Oszkó Péter felelősségét is abban, hogy a tárcavezető három hónapig miért nem tett feljelentést a számára 2010 februárja óta ismert, jogszerűtlen viszontgarancia miatt - húzta alá a politikus.

A Jobbik május 20-án tett feljelentést a Malév privatizációs ügyletei kapcsán különösen jelentős kárt okozó csalás és a számviteli fegyelem megsértése bűntettének alapos gyanúja miatt. Volner János akkor azt mondta: "a menedzsment eltitkolta, hogy 32 millió euró viszontgaranciát nyújtottak a 32 milliós vételár mellé".

A BRFK ezt követően, május 25-én rendelt el nyomozást az ügyben ismeretlen tettes ellen, hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt. A feljelentés adatai szerint a Malév privatizációját nem a megfelelő gondossággal és szakértelemmel készítették elő, emiatt csak a visszaállamosításkor derülhetett ki, hogy a Malév 32 millió eurós viszontgaranciát vállalt az ügyletet finanszírozó orosz bank felé.

Oszkó Péter ügyvezető pénzügyminiszter május 19-én az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén arról beszélt, hogy a Malév már magántársaságként jogszerűtlenül vállalt - 32 millió eurót meghaladó összegben - viszontgaranciát az orosz állami Vnyesekonombanknál, amiért a Pénzügyminisztérium is feljelentést tett a rendőrségen.