Jobban csillog a kínai arany

A világ tavalyi aranykereslete 4067 tonna volt. Az Arany Világtanács (World Gold Council, WGC) adatai szerint ilyen mértékű vásárlására 1997 óta nem volt példa, ám ahhoz képest óriási változás, hogy a 14 évvel ezelőtti 331 dolláros éves átlagárról tavaly átlagosan 1571 dollárra emelkedett a nemesfém unciánkénti ára.

A Magyar Aranypiac Kft. közleménye szerint az ipari felhasználást nem számítva, a két aranynagyhatalom, India és a nyomában lévő Kína, több mint a felét adja a világ teljes keresletének.

A céghez tartozó aranypiac.hu tájékoztatása alapján a vásárló országok listáját  változatlanul India vezeti.

A szubkontinens fogyasztóihoz 2011-ben 933 tonna arany áramlott, ami 7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.

A világ második legnagyobb aranypiaca az Indiához gyors ütemben felzárkózó Kína volt tavaly 770 tonnás felhasználással. Az egy év alatt 20 százalékkal növekvő kínai kereslet láttán a közlemény szerint Marcus Grubb, a világ aranykeresletéről összeállított tanulmányt kommentáló Arany Világtanács igazgatója nem zárja ki, hogy 2012-ben a Föld legnépesebb országa  akár le is taszíthatja a trónról ázsiai szomszédját.

Tavaly az utolsó negyedévében ez már be is következett, hiszen Kína a csaknem 191 tonnás fogyasztásával először utasította maga mögé a 173 tonna aranyat importáló Indiát.

Az aranypiac.hu szerint Kína jó úton halad ahhoz, hogy a globális aranypiac meghatározó szereplőjévé nője ki magát. A nagyjából 350 tonnás éves kitermelésével a kitermelői ranglistát már vezeti is.

Az elemzés szerint Kína előretörése az arany piacán államilag irányított folyamat eredménye: az aranykereskedelem liberalizálása és törvényi szabályozása, valamint a tőzsdei és kereskedelmi infrastruktúra kialakítása immár bő 10 éve tartó folyamat.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.