A multinacionális vállalatok megjelenése alapvetően változtatta meg a gazdaság szerkezetét, a versenyviszonyokat, mára ráadásul megkerülhetetlenné váltak. A multik teljesítménye messze az átlag felettinek mondható – jelentette ki Chikán Attila egyetemi tanár, a Versenyképességi Intézet igazgatója a Világgazdaság Multi cégek Magyarországon: hoztak, láttak, vittek? című konferenciáján.

A magyar és a külföldi cégeket is két csoportra lehet osztani egy jól meghúzható határvonal mentén, amely azonban nem ugyanaz. A külföldi társaságok esetében az egyik csoportban olyan vállalatok vannak, amelyek úgy exportálnak hatalmas tételeket, hogy a gyártás folyamán magas szintű technológiákat alkalmaznak, a legfrissebb nemzetközi elvárásoknak megfelelő fejlesztéseket hajtanak végre.

Ehhez képest a másik klaszterben azok a társaságok találhatók, amelyek a hazai költségelőnyök kihasználása miatt jönnek Magyarországra, lényegében bérmunkát végeznek. Utóbbiak körében a hazai hozzáadott érték alig több mint harmada az első csoportban mérthez képest. Árbevételük csupán fele a fejlett technológiákat alkalmazó cégekével összemérve, s exportjuk értéke is hasonló különbséget mutat. Ezzel szemben a bérmunkát végző társaságok foglalkoztatottjainak száma harmadával magasabb – hivatkozott egy friss kutatásra Chikán. Ezek arra utalnak, hogy egy kormány számára a preferenciákat el kell dönteni, azaz meghatározni, melyik csoportot erősíti.

A piacgazdasági környezetben a tőke természetszerűen a „maximális értékesülésre törekszik” – hangsúlyozta Chikán Attila. Ehhez arra van szükség, hogy a tőke mozgástere a lehető legnagyobb legyen. Így elkerülhetetlen az ezt gátló akadályok lebontása.

Javarészt erre reagáltak a hazai cégvezetők részvételével tartott panelbeszélgetésekben. Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója és Gyenes András, az Unilever Magyarország ügyvezető igazgatója is hangsúlyozta, hogy a kormányzati döntések sok esetben váratlan helyzetet teremtenek, amelyek miatt a vállalat globális, Magyarországot is érintő döntéseiknél „magyarázkodni kell”.

A kormányzati döntések miatt sok esetben harcokat kell megvívni vállalatokon belül, a bizalom a békésebb évek után most nem feltétlenül erősödik Magyarország iránt – mondták. Gyenes András jelezte: legutóbb a „samponadó ötlete lepett meg minket”, azaz nemcsak a csomagolás, hanem a beltartalom után is fizetni kell. Szavaikból leszűrve: ezek a kormányzati döntések éppen olyan akadályok, amelyekről Chikán Attila beszélt. Volt olyan Unilever-beruházás, amely éppen ezen kormányzati lépések miatt hiúsult meg Magyarországon – mondta Gyenes András.

A jövőt és a cégek elvárásait firtató kérdésre a panelbeszélgetésen a vállalatvezetők egyöntetűen hangsúlyozták, hogy a kormány részéről a kiszámíthatóságot várják el, ez alapvető szükséglet részükről. Emellett kiemelték, hogy az oktatás minőségére hatalmas hangsúlyt kell fektetni, mert mint Christopher Mattheisen utalt rá, ezeknek a cégeknek elképesztő mennyiségű új készségre lesz szükségük a nagyon közeli jövőben.

Gyenes ezenfelül arra mutatott rá, hogy az export erősítésére kell figyelni ugyan, de túlhangsúlyozni nem feltétlenül jövedelmező. Éppen ezért a hazai fogyasztást is erősíteni kellene. Ennek jelenleg egyik gátja a 27 százalékos áfa. Az, hogy az alapvető élelmiszerek árára ekkora áfatartalom rakódik, nem jó. Jelezte azt is, hogy örömteli lenne, ha a kormányzat és a helyi menedzsment kéz a kézben lépne fel a regionális központok felé. Ezzel a hazai cégek súlyát jelentősebbé lehetne tenni a nemzetközi versenyben.