Jó jeleket lát az EKB, de nem elég tisztán
Kétségkívül érzékelhetőek pozitív jelek a gazdasági tevékenységben, a különböző üzleti hangulati indexek mintha élénkülésre utalnának, de kevés még az információ ahhoz, hogy a válság végét be lehetne jelenteni. E szavakkal intett óvatos megközelítésre JeanClaude Trichet, az EKB elnöke a kormányzótanács csütörtöki ülése után. A legfontosabb döntés az volt, hogy a testület egy százalékon tartotta a kamatot az eurózónában.
A központi bank az utóbbi időben inkább nem szokványos eszközöket vetett be, azaz nem kamatcsökkentéssel, hanem például egyéves hitelek nyújtásával igyekezett a kereskedelmi bankok rendelkezésére állni, illetve jelzálogpapírok felvásárlásába kezdett. A Bank of England szintén csütörtöki ülésén 0,5 százalékon hagyva a kamatot meglepte a piacot azzal a bejelentéssel, hogy 125ről 175 milliárd fontra emeli a kötvényvásárlási keretét, azaz a likviditásbővítő programját. Ez főleg azokat érte váratlanul, akik a brit gazdaság állapotát jobbnak vélték, s azt hitték, további könnyítésre már nincs szükség.
A frankfurti sajtótájékoztatón Trichet viszont nyugtázta, hogy az árak 0,6 százalékkal estek az euróövezetben júliusban, de közben a júniusi munkanélküliségi ráta 9,4 százalékra kapaszkodott fel, és még emelkedni fog. Ami az inflációt illeti, Trichet szerint ez csak rövid közjáték, érdektelen a monetáris politika számára, mert a negatív ráta csupán azt tükrözi, hogy a kiugróan magas nyersanyagárak a válság nyomán a mélybe zuhantak. Most viszont megint növekedésnek indultak, s ez a hullámzás nemcsak a vállalatoknak adja fel a leckét, hanem a jegybankoknak is, amelyeknek ehhez a kiszámíthatatlan, rendkívül gyorsan változó környezethez kellene alkalmazkodniuk.Ám az elnök így is arra számít, hogy az infláció középtávon alacsony marad, jóval alatta a kétszázalékos felső plafonnak.
A foglalkoztatási helyzet azonban romlani fog, s Trichet idézett olyan felméréseket, amelyekben a cégek arról nyilatkoznak: nem annyira a hitelkínálat hiánya a fő gond, hanem az, hogy termékeik iránt a válság, a bizonytalanság miatt nincs kereslet. Ezért is szükséges a nagyfokú óvatosság az előrejelzésben, meg azért is, mert szokatlanul nagy a bizonytalanság a világgazdaságban. Az EKB stábja szeptember elején, a következő kamatdöntés után mutatja be új előrejelzését, amely Trichet szerint sugallhatja majd azt is, hogy 2010 a jelenleg vártnál esetleg valamivel kedvezőbb képet mutat. Idénre 4,6, jövőre 0,3, százalékos visszaesést prognosztizáltak legutóbb, s 0,3 illetve egyszázalékos inflációt vetítettek előre: ebben lehet változás egy hónap múlva, de addig még sok minden történhet.
Óvakodott is Trichet attól, hogy megjelölje a kilábalás kezdőnapját, inkább újra felhívta a figyelmet arra, hogy a bankoknak lelkesebben kellene feltőkésíteniük magukat, akár a felkínált állami pénzekből, akár a piacról, az eladósodott kormányoknak viszont 2011től egyértelműen jóval nagyobb, a stabilitási paktum követelményeinél is tetemesebb erőfeszítéseket kell tenniük a deficitek leszorítására és a strukturális reformok megindítására. Különös tekintettel a foglalkoztatás bővítésére.
A kérdésre, vajon nem zavarjae az EKBt az euró felértékelődése és az európai exportálók emiatt egyre növekvő aggodalma, Trichet azt válaszolta: az Egyesült Államok vezetői értésre adták, hogy érdekük az erős dollár, s a frankfurti jegybanki vezetőknek semmilyen okuk nincs arra, hogy e szavakban kételkedjenek. Nyilatkozata után az euró kissé gyengült a dollárral szemben.
