A kötet a krízis és a válságkezelés tanulságait foglalja össze, részletesen kitér a szociális feszültség növekedésének veszélyeire, és beszámol az idehaza nagy port kavaró magyar ügyekről. Ám a kötetnek azért adta a szerző az Erősödő Európa címet, mert ezzel visszautal a 2011-es magyar uniós elnökség „Erős Európa” jelszavára. Ami arra utal, hogy „Európa erősítése magyar érdek is, s a folyamathoz Magyarország is nagyban hozzájárult".

Andor László, aki 2009 óta tagja az Európai Bizottságnak, belülről követheti az események sodrását. Emiatt nem is azt meséli el, hogy a zárt ajtók mögött ki mit mondott, nem „sztorizik”, hanem inkább politikai elemzést, közérthető beszámolót tesz az olvasó asztalára. Abból indul ki, hogy a válság megmutatta Európa gyenge pontjait, s a döntések fokozatosan arról tanúskodnak, hogy a tagországok felismerik, merre kellene haladni. Az eddigi intézkedések és a felmerült javaslatok arra utalnak, hogy az irány jó, de a megvalósítás sebessége lassú.

„Az Európai Unió a szükséges kollektív cselekvés minimumát mutatta fel csupán az euró túlélése érdekében” - írja a magyar biztos. Európa még nem keveredett ki a válságból, állítja Andor László, aki figyelmeztet: a Lehman Brothers bukása utáni második recessziónak talán vége van, de a krízisnek még nincs. Abban ma már a legtöbb szakértőnek egyezik a véleménye, hogy Európában azért tart tovább a válság, mint az Egyesült Államokban, mert a monetáris unió rossz terv alapján jött létre, hiszen a modell nélkülözi a bankrendszer, és általában a pénzügyi rendszer megfelelő szabályozását, és nincsenek kellő erősségű költségvetési eszközei sem.

Ezen hiányosságok pótlása 2010-ben megkezdődött, de Andor szerint az euró hosszabb távon nem maradhat fenn az államadósságok legalább részleges összevonása, illetve elengedése, az eurókötvények bevezetése nélkül. A vonatkozó bizottsági javaslatról érdemi vita még nem folyik. A bankunió létrehozása is vontatott ütemben halad előre. Ám közben a munkanélküliség az eurózónában 12 százalék fölé kapaszkodott, a fiatalok körében az arány sok országban még riasztóbb. Széttartó folyamatoknak vagyunk szemtanúi. Németország és általában az északi államok kevésbé sínylették meg a válságot, a munkanélküliség jóval alacsonyabb, mint a periférián. Észak és Dél viszonya az EU alapkérdésévé vált. Előbbinek hathatósabban támogatnia kellene utóbbit, ha az késznek mutatkozik az átfogó reformokra.

A mai helyzet olyan szociális feszültségeket okoz, amelyek súlyos politikai veszélyeket is hordoznak magukban. A szociális válság kezelésének kérdése ezért felértékelődött Brüsszelben, s a témához elsődlegesen a legtöbb köze Andor Lászlónak van. A könyv részletesen, olvasmányosan sorolja ismerteti, milyen kezdeményezések láttak napvilágot Brüsszelben, s ezek miként járulhatnak hozzá a jórészt nemzeti hatáskörbe tartozó ügyek orvoslásához.

Izgalmas utolsó fejezete a kötetnek a magyar viták bemutatása, a háttér felvillantása például az unió általában javasolt munkahelyvédelmi akciótervétől a hallgatói szerződéseken át a túlzottdeficit-eljárás megszüntetéséig. Andor leszögezi: nem találkozott Brüsszelben vagy más tagországi fővárosban olyan politikai tényezőkkel, akik eleve rosszindulattal állnának hozzá Magyarországhoz. De az EU értékközösség. Ha a tagállamok vagy az uniós intézmények úgy érzik, hogy sérelem éri ezeket az értékeket, akkor védelmükre kelnek. A vita lehet a normális viszony része, ezt senki sem kifogásolja, de érdeket érvényesíteni csak másokkal együttműködve, konstruktív hangvételben lehet.

Andor László: Erősödő Európa

Kossuth, 175 oldal, 1643 forint

Andor László