Több mint 1,1 milliárd euróval több támogatást kapott Magyarország tavaly az Európai Uniótól, mint amennyivel hozzájárult annak kiadásaihoz - derül ki a 2008-as uniós költségvetésről kedden Brüsszelben kiadott beszámolóból. A legnagyobb haszonélvezők általában véve is az új tagországok voltak, bár a legmagasabb tiszta nyereség, 6,3 milliárd euró ezúttal Görögország markát ütötte. Az agrártámogatások esetében viszont a legnagyobb összegek Franciaországnak, Spanyolországnak, Németországnak és Olaszországnak jutottak.

Dánia, Németország. Franciaország, Olaszország, Ciprus, Hollandia, Ausztria, Finnország, Svédország, Nagy-Britannia tavaly is nettó befizetők voltak, azaz hozzájárulásuk meghaladta azt az összeget, amelyet kivettek az uniós költségvetésből.

Az EU központi kiadásai a beszámoló szerint összesen 116,5 milliárd euróra nőttek tavaly, és ennek negyven százalékát közvetlenül munkahelymegtartásra és -bővítésre, versenyképességre és a gazdasági növekedés támogatására fordították. Algirdas Semeta költségvetési biztos a jelentést ismertetve arra mutatott rá, hogy továbbra is nagy mértékben múlik a tagországokon, milyen hatékonysággal tudják felhasználni az uniós pénzeket. Hozzátette: a tavalyi költségvetés annak ellenére stabil, kiszámítható támogatást tudott biztosítani az uniós országoknak, hogy a pénzügyi válság miatt súlyos gazdasági ingadozások keletkeztek a térségben.

Az uniós költségvetés a tagországok összjövedelmének 1 százaléka alatt, 0,94 százalékon maradt. A büdzsén belül valamelyest, 37 százalékra csökkentek az agrárkiadások. A mérleg szerint Magyarország összesen több mint 2 milliárd euróval részesedett az uniós kifizetésekből, míg hozzájárulásai 947 millió eurót tettek ki.

Az új litván biztos beszámolt arról is, hogy tavaly az előző évhez képest némileg emelkedett (267 millió euróra) annak az összegnek a nagysága, amelyet elvesztettek a tagországok, mert a beruházásaikhoz nyert támogatást két éven belül nem tudták felhasználni. Semeta kiemelte: most, a válságos időszakban a költségvetési biztos legfontosabb feladatának azt tekinti, hogy biztosítsa: az uniós pénzek minél rövidebb idő alatt eljutnak céljukhoz. Leszögezte, hogy a tavalyi költségvetés innovációra, versenyképességre és képzésre összpontosító szerkezete segített abban, hogy idén az unió elmozduljon a gazdasági talpra állás irányában.