Ahhoz, hogy a kockázati tőke a jelenleginél nagyobb mértékben járuljon hozzá a hazai gazdasági növekedéshez, újra kell gondolni az európai uniós források elosztását koordináló Jeremie alapok működését – véli Zsembery Levente, a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület (HVCA) elnöke. Zsembery arra figyelmeztet: az év végén lejár a Jeremie alapok forráskihelyezési határideje – függetlenül attól, hogy az alap mikor indult.

Kérdésünkre elmondta: biztosak abban, hogy lesznek újra EU-s források, ám hogy mikor, azt egyelőre nem tudják, némi csúszásra ugyanakkor mindenképpen számítani kell. Úgy vélte: onnan kezdve, hogy az EU-s pénzek felhasználásának pályázatát kiírják, körülbelül nyolc-kilenc hónap, míg a források megjelennek a piacon. A jelenlegi helyzet azonban arra enged következtetni, hogy a jövő év első felében a hazai kockázatitőke-piacon aligha lesz uniós pénz – jegyezte meg.

A vénaszkennert továbbfejlesztő cég is kapott pénzt Beliczay László / MTI

A javasolt módosításokról az elmúlt hetekben már elkészítettek egy javaslatcsomagot. Ezt a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, a Magyar Nemzeti Bankhoz és a Miniszterelnökséghez is eljuttatták – mondja Budai Judit , a HVCA jogi bizottságának tagja. Szavai szerint már voltak visszajelzések, hogy „kezdjenek beszélgetéseket a kérdésről”. Zsembery szerint erre szükség is lenne, hiszen a 2009-ben elindul programok fontos hatást gyakoroltak a honi gazdaságban, hiszen a brüsszeli pénzeket elnyerő 28 alapkezelő az elmúlt év végéig összesen mintegy 75 milliárd forintot helyezett ki.

Az elnök szerint a változtatások egyik fontos eleme, hogy a forrás kihelyezésekor az EU-s és a magánbefektetői pénzek arányán érdemes lenne változtatni. Az uniós források súlyát ma 70 százalékban maximálják egy befektetés esetében. A szervezet elnöke viszont úgy véli: ahhoz, hogy a magántőkét jobban és könnyebben be lehessen csábítani egy-egy projektbe, ezt a 70 százalékos arányt meg kell emelni. Ez biztonságot és bizalmat jelentene a magánbefektetők számára, különösen, ha a „célpont” fiatal, induló vállalkozás.

A változtatásra érdemes területek között említi Zsembery a földrajzi korlátozások újragondolását. Ma például több olyan vállalkozás is van, amely ott székel, ahová nem helyezhető ki ilyen uniós tőke. A pénzek elosztásával foglalkozó 28 hazai alapból 27 úgy kapott forrást Brüsszelből, hogy abból nem folyósíthat Budapesten és a közép-magyarországi régióban működő cégnek. A támogatásban részesült vállalkozások jelentős része ezért kénytelen volt előzőleg más régióba áthelyezni székhelyét pusztán emiatt.

Ezt a kérdést ezért kiemelt jelentőséggel kell kezelni, s ennek egyik megoldása lehet, ha az uniós források egy részét például költségvetési pénzekkel váltják ki. Ahogy az is problémás pont, hogy csak olyan cégbe lehet fektetni, amely legfeljebb öt éve működik. Célszerűbb lenne, ha nem a cégalapítás időpontja, hanem a cégméret, például az árbevétel alapján határoznák meg a finanszírozható társaságok körét.