A kutatás szerint az idei adatok alapján 1,6-1,7 millió azoknak a háztartásoknak a száma, amelyek év elején fűtési támogatásban részesültek. A támogatási rendszerben ez év tavaszáig négy támogatási csoport volt. A legnagyobb támogatást azok kapták, ahol a család egy főre eső jövedelme 57 ezer forint alatt volt, a második kategóriába azokat sorolták, ahol 57-71,25 ezer forint közé esett a jövedelem, a harmadikba a 71,25-85,5 ezer forint, míg a legkisebb támogatást azok kapták ahol 85500 és 99750 forint közé esett ez az érték.

Tavasszal a Bajnai-kormány azt a döntést hozta, hogy a támogatás június 30-ig igénybe vehető, de már csak a két legrászorultabb csoport számára. Vagyis a döntés értelmében az 57000 és 71250 forintos jövedelemmel rendelkezőknél csökken a támogatás mértéke, míg az 57000 forint alatti jövedelműeknek változatlan maradt. Ezt a döntést megerősítette az Orbán-kormány.

A Policy Agenda elemzői megvizsgálták, hogy egy 47 négyzetméteres panellakás esetén a támogatás csökkentése milyen változtatást jelent. Amennyiben nem változik a távfűtés díja, akkor a két középső támogatotti körbe tartozóknak 28-30 százalékkal nő a havi számlájuk. A negyedik támogatotti körbe tartozóknál - itt az egy főre eső jövedelem 85500 forint és 99750 forint közé esik - pedig 12 százalékos növekedéssel kell számolni. Ezzel szemben azok, akiknél az egy főre eső jövedelem 57 ezer forint alatt volt, változatlan lesz a havi fűtési számlájuk.

Amennyiben az ugyanekkora lakás Budapesten található, ahol ősztől megemeli a FŐTÁV a távhő-díjat, február és egy őszi hónap között már jóval nagyobb eltérés van. Még a legszegényebbeknél is 23 százalékos emelkedés lesz, de a második támogatotti körben ez eléri a 46 százalékot is. A felső két kategóriába tartozóknál is érdemi - 40 illetve 25 százalékos - lesz az emelkedés. Ezzel szemben azoknál, akik nem kaptak eddig támogatást - jövedelmüktől függetlenül - 13 százalékkal emelkedik meg a fűtés költség.

A gázzal fűtők körében - a tavaszi áremelés miatt - a legalacsonyabb jövedelműek között is 10 százalékos áremelkedéssel lehet számolni.

A Policy Agenda számításai szerint a fűtési költségek az idén év eleji szinten tartása 6,6-7 milliárd forint többlet támogatást igényelne. Ebben az esetben sem lehetne biztosítani, hogy akár februárhoz viszonyítva ne legyen áremelkedés. Ahhoz, hogy teljesen el lehessen tüntetni például az áprilisi gázár változás hatását, jóval nagyobb támogatásra - erre az évre további 14,5-15 milliárd forintra - lenne szükség.

Jövőre pedig ahhoz, hogy a fűtés számlája senkinek se emelkedjen, 60 milliárd forintot is meghaladó összeg kellene. A tanulmány szerint felmerül az a kérdés is, hogy 2011-től honnan lesz képes előteremteni a rendszer további működtetésének fedezetét a kormányzat.

Távhő