bejelentett adóváltozások, köztük a bankadó kivetése a társasági adó csökkentése mellett az idén 80 milliárd forinttal javítja a központi költségvetés elsődleges egyenlegét a Költségvetési Tanács szerint, amely megjegyzi: mivel a következő évek bankadójáról nem született törvényjavaslat, ezzel a bevétellel nem is számolhattak, így az adóváltozás nettó hatása 2011-2014 között rendre mintegy 200 milliárd forintos egyenlegromlást jelent.

A Költségvetési Tanács szerdán közzétett becslésében megállapítja: a kötelező ellentételezés külső tételekre vonatkozó szabályát 2010-ben, hatályba lépése évében teljesíti a törvényjavaslat. Ugyanakkor a javaslat 2011-re már nem felel meg ennek a szabálynak. Hangsúlyozzák azt is: a kötelező ellentételezés elvével akkor sem lennének összhangban a tervezett módosítások, ha - a kormányzat terveinek megfelelően - 2011-re is figyelembe lehetne venni a pénzügyi szektorok különadójából befolyó 200 milliárd forintot.

A társasági adó 10 százalékra csökkentése - a magasabb növekedéssel együtt - az alappálya elsődleges egyenlegét 2010-ben mintegy 53 milliárd forinttal, míg 2011-2014-ben 110-120 milliárd forinttal rontja.

Hozzáteszik: a vállalati hitelek utáni kamatfizetés és az értékcsökkenési leírás csökkenti az adóalapot, így az adó csökkentése is tompítva jelenik meg. A tanács azzal számol, hogy az adóváltoztatásnak mintegy háromnegyedét kompenzálja e két hatás.
A társasági adó csökkentése a kisvállalkozói szektor terhelését a nemzetgazdasági átlagnál jobban csökkenti, nemcsak kedvezőbb finanszírozási feltételeket jelent, hanem egyben a tulajdonosok rendelkezésre álló jövedelmét is megemelheti.

Az adó csökkentése egyértelműen emeli a magánberuházásokat, 2014-ig a privát beruházások több mint 1 százalékkal lesznek magasabbak, növekedési ütemük 2012-ig több mint 0,4 százalékponttal emelkedik, hiszen az olcsóbbá váló tőkébe jobban megéri befektetni - véli a KT.

A tőke olcsóbbá válása relatíve drágábbá teszi a munkát, ami önmagában csökkentené a foglalkoztatottságot, ám ezt a növekvő termelés miatt felfutó munkakereslet ellensúlyozza. Összességében az adócsökkentés hosszútávon is élénkíti a GDP-t, annak szintje 2014-ben 0,2 százalékkal lesz magasabb e tényezőnek köszönhetően. A gazdasági élénkülés miatt kis mértékben emelkedik az infláció az első években. A bankadó ugyanakkor 2012 végéig mintegy 1 százalékkal csökkentheti a GDP-t.

A Költségvetési Tanács feltételezése szerint a bankadóból a bankokra eső 130 milliárd forintból mintegy 80 milliárd forintot meglévő ügyfélkörükre hárítanak át a bankok és takarékszövetkezetek. A lakossággal szembeni erős banki alkupozíció miatt az áthárított különadó legnagyobb része, mintegy 50 milliárd forint a lakosságot fogja terhelni. Arra számítanak, hogy a banki költségek növekedése főként a változó kamatozású jelzálogfedezettel biztosított hiteleken fog lecsapódni, de megjelenhetnek a korábbinál kevésbé előnyös betéti termékek is, de emelkedhetnek a díjak és jutalékok is. Hangsúlyozzák azonban azt is: amennyiben hatásos új intézkedések születnek például a pénzügyi szektor fogyasztóvédelmi területein, akkor ez érdemben is csökkentheti az áthárítás mértékét. A hatásvizsgálat nem számol a hitelintézetek kivonulásával.

Azt is feltételezik, hogy a biztosító társaságokra jutó adó részben beépül a költségekbe, és hasonló viselkedést vált ki, mint egy 60 milliárd forint közvetlen költségvetési bevételt eredményező fogyasztási típusú adóemelés. Mivel ezek miatt a lakosság rendelkezésre álló jövedelme csökken, a különadó bevezetése jelentős, 2010-2012-között összességében akár 1 százalékos fogyasztás-mérséklő hatást is kifejthet. A hitel-betét kamatrés emelkedése is csökkenti a lakossági fogyasztást, és a magánszektor beruházási keresletét is visszaveti. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a beruházások visszaesése becslésük szerint mérsékeltebb marad. A GDP növekedése 2011-2012-ben akár 0,4 százalékponttal is alacsonyabb lehet a márciusi alappályához képest, összességében az intézkedés a GDP-t 2012-ig közel 1 százalékkal csökkenti.

Mivel az adó az adózás előtti eredmény terhére elszámolható, a társasági adóbevételek 2010-ben több mint 20 milliárd forinttal csökkenhetnek.

Lakossági adóváltozások: mínusz 17 milliárd az idén

A már benyújtott, a lakossági adóbefizetéseket érintő módosítások az idén 17,1 milliárd forinttal rontják a központi költségvetés elsődleges egyenlegét a Költségvetési Tanács szerdán közzétett becslése szerint.

Az adórendszeren kívüli kereset 100 milliós, az szja módosítások 7,6 milliárdos, a vagyonadó eltörlése 1,2 milliárdos, az illeték változások 800 milliós, a bérfőzési szeszadó változása pedig további 7,4 milliárdos bevételkiesést jelent.

2011-2014 között ezek a tételek rendre 25,8 milliárddal, 26,4 milliárddal, 26,9 milliárddal, végül 2014-ben 27,5 milliárddal rontják az elsődleges egyenleget.

Az adórendszeren kívüli kereset, mint új foglalkoztatási forma miatt az alkalmazottak egy része kiesik a járulékköteles bérek köréből, ami potenciális járulékkiesést eredményez a két társadalombiztosítási alap egyéb bevételei közt számon tartott „Közteherjegy után befolyt járulék" soron. Ugyanakkor az eddig nem regisztrált munkavállalók egy részét bejelentik. A változtatás 2010-ben csak a második félévre jutó járulék-, illetve adóbevételt érinti. Összességében az intézkedés nettó hatása évi 300 milliós kiesés lehet.

Az ingatlant nem egyéni vállalkozóként bérbeadók elszámolási feltételeinek változása szerint értékcsökkenési leírást használhatnak az adózók. A jellemzően előforduló költségek körébe bevont értékcsökkenési leírás elszámolhatósága 2010-re körülbelül 6,2 milliárd forint költségvetési bevétel kiesést eredményez, a következő években pedig 12-14 milliárd lehet, de megjegyzik, hogy nagy a becslés bizonytalansága a kevés adat miatt.

Az egyéni vállalkozók gyakorlatilag teljes köre az 500 millió forintos nyereség határ alatt marad, így az egyéni vállalkozók az eddigi 19 százalékos kulcs helyett 10 százalékos kulccsal fognak adózni, ami 2010-re 4,6 milliárd forint bevételkiesést jelent.

Azonban az adócsökkenés egyúttal megnöveli a vállalkozói osztalékalapot, amely növekedés 25 százalékos osztalékadókulccsal számolva éves 1,1 milliárd forintos osztalékadó növekedést generál. Hasonlóan, mivel az osztalékjövedelemre egészségügyi hozzájárulást kell fizetni (14 százalék), éves 0,6 milliárd forinttal nőnek a költségvetés járulékbevételei. Összességében tehát éves szinten 2,9 milliárd forinttal csökkennek a költségvetés bevételei, ami 2010-re 1,4 milliárd forintos bevételkiesést jelent.

A vagyonadó eltörlése 1,2 milliárd, az örökösödési illeték módosítása pedig az idén 800 millió, majd 1,5-1,6 milliárd bevételkiesést jelent. A bérfőzési szeszadó változása 7,4 milliárddal csökkenti a költségvetési bevételeket, 2014-ig minden évben.