Az agrárium helyzetét és kilátásai elemző Agrármonitor idei második számát bemutató sajtótájékoztatón a vezető kutató jelezte: az ágazati hozzáadott érték előreláthatólag a termelésnél nagyobb arányban csökken, 10-15 százalékkal tavalyhoz viszonyítva. Hozzátette: a belföldi élelmiszerpiac harmadik éve tartó zsugorodása az idei év első felében sem állt meg, sőt némileg fel is gyorsult, 2009 első félévében 2,6 százalék volt az előző év hasonló időszakához viszonyítva. A kiadványt az Agrár-Európa Tanácsadó Kft. és a Kopint-Tárki Zrt. közösen készíti.

Szabó Márton közölte: az idei év első öt hónapjában - erről vannak még csak megbízható adatok - az élelmiszerexport értéke euróban számolva 8,1, az importé pedig 9,5 százalékkal volt kisebb, mint 2008 hasonló időszakában. A cserearányok kedvezőtlenül alakultak: az árak visszarendeződésével az importárak 11,2 százalékkal nőttek, míg az export árak 2,9 százalékkal csökkentek a mért időszakban. Ennek ellenére a Kopint-Tárki vezető kutatója azt valószínűsíttette, hogy a kiviteli többlet az idén is elérheti a tavalyi szintet.

Jelezte ugyanakkor azt is, hogy az élelmiszeripar lejtmenete tovább folytatódott. A termelés 2009 első hat hónapjában az előző év hasonló időszakához képest 2,2 százalékkal esett vissza. A belföld eladások 3,3 százalékkal csökkentek, ugyanakkor az export 6,4 százalékkal emelkedett.

Drasztikus volt a visszaesés a hús- és baromfihús-készítmény gyártásban (16,5 százalék), a söriparban (30,5 százalék) és a dohányiparban, ahol a csökkenés elérte az 59,8 százalékot. Forián Zoltán, az Agrár-Európa Kft. üzletág-igazgatója az élelmiszerek áfaemelésének hatását elemezve arra a következtetésre jutott, hogy az nem hozta meg a kormány számára a korábban számított hasznot, ugyanis érdemben nem növelte az adóbevételeket. Az élelmiszerek ára a szakember szerint lényegében nem emelkedett. A májusi 4,9 százalékos növekedést a szezonális cikkek - zöldségek, gyümölcsök - piaci megjelenésével magyarázta. Júniusban pedig az árak csökkenő tendenciájúak voltak. A szakember úgy vélte, az áfaemelés hatásait a termelők és a feldolgozók kénytelenek voltak lenyelni.

Szabó Márton megjegyezte: a mezőgazdaság támogatottsági szintje nominálisan 430 milliárd forint körül stagnál. Reálértékben pedig csökkent, mivel a termelők nem jutottak hozzá a teljes nemzeti támogatáshoz. Így a nehezedő gazdasági körülmények miatt az idén, több mint fél évtizedes emelkedés után csökkenhetnek a mezőgazdasági jövedelmek.

Törvényszerűnek tartja egyébként az élelmiszer etikai kódex alkalmazásának meghiúsulását Fórián Zoltán, mivel szerinte a profitérdeket sem megállapodással, sem állami beavatkozással sem lehet felülírni. A szakember kifejtette: nemcsak Magyarországon probléma az agráriumban és az élelmiszergazdaságban a jövedelemosztozkodás, hanem a fejlett ipari országokban is. A szakértők szerint a jövedelemelosztási problémák súlyos versenyképességi gondokat okozhatnak. Ezért a megoldás sürgető lenne, bár - mutatott rá - minden szereplő számára megfelelő megoldást még a világ egyetlen országában sem tudtak kialakítani.

Fórián Zoltán példákat sorolt. Szlovákiában az erőfölénnyel való visszaélést törvénnyel kívánták meggátolni, ám ez nem működött. Lengyelországban a Polgári törvénykönyvben rögzítették, hogy milyen szerződéseket kell kötniük az élelmiszer-előállítóknak, illetve -forgalmazóknak, ez sem vezetett eredményre. Romániában a szakminiszter hasonlóan a magyar próbálkozáshoz megállapodást kötött a kereskedőkkel, ám ez sem működött.

A hazai előállítású áruk - a kutatók szerint - az üzletek polcain akkor jelennek meg nagyobb mennyiségben, és akkor lehet jelenlétüket magas szinten garantálni, ha a fogyasztók tudatosan választják a hazai termékeket. Ehhez pedig megfelelő kommunikációra, nyilvánosságra van szükség - mutatott rá az üzletág igazgató. Fórián Zoltán szerint törvényszerű volt, hogy a magyar élelmiszer etikai kódexet sem lehetett bevezetni, noha - jegyezte meg - szakmailag igen magas színvonalú munkát végeztek a kódex megalkotói. A szakember úgy fogalmazott, hogy az üzletláncok nagy lobbierejével csak egy hasonló nagyságú lobbierőt szembeállítva lehet eredményt elérni.

Fórián Zoltán közölte: jelenleg az élelmiszeripari termékek hasznából 70 százalékban a kiskereskedelem, 20 százalékban a feldolgozók, 10 százalékban pedig a termelők részesülnek. Kívánatos volna - tolmácsolta a termelők és a feldolgozók véleményét a szakember -, ha ezt a hasznot paritásos alapon egyharmad-egyharmad-egyharmad arányban osztanák el a termékpálya szereplői között.