Az év elején megkezdődött a magyar gazdaság lassú és törékeny kilábalása a recesszióból. A növekedés fő hajtóereje változatlanul az export, ugyanakkor a hazai gazdaság teljesítménye továbbra is potenciális szintje alatt alakul. Ennek ellenére az infláció a teljes előrejelzési horizonton kevéssel a 3 százalékos cél fölött maradhat. Ennek oka a gyengébb árfolyam, illetve az, hogy a gazdaságot az elmúlt negyedévekben jelentős nyersanyagársokkok érték. Mindezek a növekvő költségeken keresztül a gyenge keresleti környezetben is erősödő árnyomásként jelenhetnek meg. Az újból növekedési pályára álló gazdaságban a korábban vártnál magasabb infláció 2012-ben a bérezésen keresztül is további lökést adhat az árak emelkedésének. A konjunktúra fordulatát késleltetve követve az idei év közepétől a versenyszféra foglalkoztatásában is lassú fordulat következhet be, de az aktivitás párhuzamos növekedése miatt tartósan magas munkanélküliségre számítanak a jegybank elemzői.

A korábban várt 4,9 százalék helyett az infláció idén átlagosan 4,7 százalék lesz, jövőre azonban 3,5 százalék várható a májusi előrejelzésben közölt 3,0 százalékkal szemben. 2012-re 3,4 százalékra emelte inflációs prognózisát a jegybank a korábbi 2,9 százalékról. A májusban jelzettnél magasabb inflációt a gazdaságot az elmúlt negyedévekben érő újabb költségsokkokból, így az olajárak, és az élelmiszerárak emelkedéséből, valamint a gyengébb forint árfolyamból vezeti le az MNB. A szabályozott árakra vonatkozó döntések (pl. gáz- és áramár-befagyasztás) az idén mérséklik ugyan az áremelkedés ütemét, további intézkedések nélkül az emelkedő nyersanyagárak azonban inflációs többletet eredményeznek 2011-től, amikor lejár a befagyasztás hatálya.

A gazdasági kilábalás rövid távon továbbra is törékenynek tekinthető, tartós fellendülés egyelőre csak az iparban érzékelhető. A kilábalás fő hajtóerejét változatlanul az élénk külső konjunktúra jelenti. Az ázsiai országok és Németország erős importkereslete magával húzza a hazai exportot is. Ezek alapján 2011-ben 3 százalék körüli, míg 2012-ben ezt meghaladó növekedésre számít a jegybank. Az MNB 2010. évi GDP prognózis változatlanul 0,9 százalék, a jövő évit 2,8 százalékra csökkentette a májusi 3,2 százalékról, a 2012. évit ugyanakkor 3,9 százalékra módosította a korábbi 3,8 százalékról.

A jelentésben az MNB 2010-re 277,6 forintos, 2011-2012-re 283,8 forintos euró árfolyammal számolt (az utóbbi adat a júliusi átlagárfolyamnak felel meg) szemben a májusi előrejelzéssel, ahol 2010-re 266,2 forintos, 2011-2012-re 265,4 forintos euróárfolyam szerepelt.

A háztartások fogyasztása várhatóan csak 2011-től kezd el növekedni. Az idén a magasabb törlesztőrészletek, a hitelhez jutás nehezebbé válása, de elsősorban a várható jövedelmekkel kapcsolatos bizonytalanság óvatosabb fogyasztói viselkedésre ösztönöz. A fordulatot a foglalkoztatás lassan meginduló bővülése hozza majd, amit felerősít a személyijövedelemadó-csökkentés hatása.

Részletek hiányában a költségvetési hiánypálya várható alakulása nem ítélhető meg pontosan. Az inflációs jelentésben bemutatott szabályalapú kivetítés szerint a konvergenciaprogramban megjelölt hiánycélok megvalósításához a jegybank feltételezéseinél szigorúbb költségvetés szükséges. Ennek oka, hogy a költségvetési bevételek elsősorban a belföldi jövedelmekhez és fogyasztáshoz kötődnek, melyek dinamikája a gazdaságban zajló átalakulási folyamat miatt a teljes előrejelzési időhorizonton elmaradhat a gazdaság növekedésétől.