A jegybank elemzői szerint a válságból való kilábalás régiós szinten is csak lassan megy majd végbe, mivel az egyes országok gazdasági növekedési pályán tartása, illetve oda történő visszaterelése gigantikus állami ösztönzőcsomagok igénybevételével történt, s ennek az árát a következő években vissza kell fizetni.

A fő kérdés most az, miként tudja a bankrendszer klasszikus szerepkörét, a hitelezést, ezen belül is a vállalati kölcsönök folyósítását erősíteni. Magyarországon a vállalati hitelezés tavaly jelentősen visszaesett, és még mindig a negatív tartományban jár. A jegybanknál a lassú javulásban hisznek, s a fordulópontot az év közepére várják.

A stabilitási jelentés kitér a bankok stressztűrő képességére és jövedelmezőségére is. Előbbiben nem tártak fel jelentős kockázatokat a jegybanki elemzés készítői, a szektorszinten 12,9 százalékosra nőtt tőkemegfelelési mutató a magyar bankrendszer kedvező egészségügyi állapotáról tanúskodik. Nem volt komoly baj a jövedelmezőséggel sem, a szektor a válság mindkét évében tartani tudta a 300 milliárd forint körüli adózás előtti nyereségszintet - igaz az egyes bankok között kiugró különbségeket mértek.

Csakhogy a bankok a nyereségük túlnyomó részét nem a hitelezésen érték el, az az állampapír-portfoliójuk árfolyamemelkedéséből keletkezett, tehát egyszeri pénzügyi tétel volt. Az idén a bankok csaknem 10 százalékos nyereségnövekedést terveznek, a 334 milliárd forinos cél elérésében azonban jelentős kockázatokat lát a jegybank. Egyrészt a kamatcsökkentési ciklus végeztével az állampapírokon már nem tudnak annyit keresni, másrészt a hitelezési tevékenység felfuttatása nem hoz annyit a konyhára, mint amennyit remélnek.

Az MNB szerint a vállalati szektornak nyújtott hitelek 6,4 százalékos növelése utópisztikus, főként a cégek hitelképességi feltételeinek drasztikus szigorítása után. Marad tehát a kamatmarzs növelése, mint a profitgyártás segédeszköze. Vagyis olcsóbban szereznek forrást a bankok és drágábban adják azt tovább a hozzájuk fordul hiteligénylőknek.

A jelentésben megjegyzik, hogy egy 15 százalékos esetleges forintárfolyam csökkenés önmagában 2,5 százalékkal növelné a bankok nyereségét, igaz ezt a tételt csökkentenék az emiatt nemfizetővé váló adósok miatt elszenvedett veszteségek. A válság miatt megrendült fizetőképesség nyomán a hitelállomány 3 százalékát strukturálták át. A bankoknak sokkal jobban megéri, hogy adósaikat a „még fizető" körben tudják tartani, mintsem a fedezetül szolgáló ingatlanok és eszközök árverésével próbáljanak pénzhez jutni. A nyomott ingatlan- és autópiaci árak mellett ezt érthető magatartás.