Az év elején még javuló európai konjunktúra és a vártnál jobban emelkedő belföldi felhasználás miatt idén három százalékkal, vagy még gyorsabban bővülhet a magyar gazdaság. Ám a növekedés nem tartós tényezőkön alapul, s a geopolitikai kockázatok is egyre nagyobbak, ezért jövőre csak két százalékkal növekedhet a magyar gazdaság, ami a térségi versenyben újra kevésnek ígérkezik, vélik a GKI elemzői.

Egy fecske nem csinál nyarat – mondta Vértes András, a GKI Gazdaságkutató elnöke, amikor kifejtette, miért emelte idei előrejelzését 2,5-ről három százalékra, s miért gondolja, hogy elfogynak azok az egyszeri tényezők, amelyek a sok szempontból szerencsésen alakult 2014-es választási évben még serkentették a magyar gazdaság fejlődését. Az európai konjunktúra kifulladóban van, az uniós pénzek az új hétéves költségvetési ciklusban jókora késéssel érkezhetnek be a jövő év végétől, s a rezsicsökkentés vásárlóerőt élénkítő hatása is kifullad.

A mesterségesen leszorított infláció hatására nőttek a reálkeresetek és a fogyasztás nyolc éve nem látott ütemben, két százalékkal bővült, de nem érte el a tíz esztendővel ezelőtti szintet. Ám az idei éves 0,3 százalékos inflációs jövőre 2,5 százalékra emelkedik, s ennek nyomán is a reálkereset- és jövedelem stagnálni fog 2015-ben, a fogyasztás pedig már csak egy-másfél százalékkal bővül, annak ellenére, hogy a devizahitelek terheinek várható mérséklődése miatt több pénz maradhat az érintett családoknál.

A beruházások idén kiugró mértékben, tíz százalékkal lódulhatnak meg, ám ennek a folyamatnak a fő forrása az uniós alapokból érkező támogatás. De ez a magas bázis jövőre lassulást okoz, és a beruházások stagnálása várható. A beruházási ráta a 2013-as 18 százalékról 19 százalékra kapaszkodhat fel.

Az uniós források ütemezésének ciklikussága miatt az üzleti szektor tömhetné be az állami beruházások kiesése miatt keletkező lyukat, de a kiszámíthatatlan, bizalmatlanságot keltő kormányzati környezet miatt ennek valószínűsége csekély, legalábbis az autóiparon kívül. Tovább rontja a helyzetet, hogy a bankok elleni kormányzati fellépés, a bankrendszer újabb ezermilliárd forint nagyságrendű megterhelése nyomán az üzleti hitelezés fellendülésére nem lehet számítani egészen 2016-ig.

Az államháztartás GDP arányos hiánya három százalék alatt marad, de ez önmagában nem elegendő ahhoz, hogy az államadósság aránya csökkenő pályára kerüljön, s Magyarország megfeleljen az új uniós szabályozásnak. A GKI elemzői szerint jövőre a 2,5 százalékos hiánycél is magasnak bizonyulhat az uniós előírások fényében. Ami az árfolyamot illeti, az euró idén átlagosan 312, jövőre 320 forintot ér. Az amerikai jegybank várható szigorításának hatásait finanszírozási szempontból ellensúlyozhatja az Európai Központi Bank lazítása.