A hazai kockázatitőke-szektor fejlesztése érdekében három területet érintő, összesen huszonegy pontos javaslatcsomagot juttatott el a kormányzat részére a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) – jelentette be egy mai sajtóbeszélgetésen Bethlen Miklós, a szervezet elnöke. A csomag az adózási, támogatási és szabályozási területet öleli fel.

A javaslatok egyértelmű célja, hogy szélesedjen a hazai kockázatitőke-befektetés, hiszen az elmúlt években a banki hitelezési helyzet szigorodása miatt a forráshoz jutási lehetőségek szűkültek. Emellett azt is szeretnék elérni, hogy az ezenfajta, hosszú távú befektetési forma iránt erősödjön a befektetői érdeklődés.

Az egy év alatt formálódó „javaslatcsokor” elkészítését az tette szükségessé – indokolta Bethlen Miklós a munkát –, hogy az ágazatot képviselőinek egybehangzó véleménye szerint az adózási és szabályozási környezet javításával, valamint a kormányzat közreműködésével, a kormányzat által támogatott programokkal lehet hatékonyabbá tenni.

Ennek megfelelően a HVCA által készített csomag kitér többek között az adózási szempontokra. Így a szervezet szerint többi között szükség lenne arra, hogy a magyar társaságok felhasználhassák fejlesztési tartalékukat magyarországi kockázatitőke-alapokba történő befektetésekre. Emellett az egyesület javasolja az Európai Unióban már bevált „fiatal, innovatív vállalkozás” adózási forma hazai bevezetését is. Hasonlóan a javaslatcsomag része az is, hogy magánszemély esetén a a kockázatitőke-alapba befektetett pénz után kapott úgynevezett kockázati tőkejegyet a Tartós Betéti Számlára (TBSZ) is rá lehessen tenni, s így az ehhez kapcsolódó adóelőnyöket is érvényesíteni lehetne.

A változtatási elképzelések között szerepel egy üzleti inkubációs program elindítása is. Ennek célja az lenne, hogy a hazai induló innovatívnak tartott vállalkozások hozzájussanak ahhoz az üzleti tudáshoz és forrásokhoz, ami a későbbi fejlődésüket elősegítő kockázatitőke-bevonást lehetővé teszi. A csomag érinti az alapok és alapkezelők működésével kapcsolatos jogi szabályozást is.

Ennek korszerűsítése jelentős fejlődést okozhatna az iparágban – jegyezte meg Budai Judit, a szervezet Stratégiai és Jogalkotási Bizottságának elnöke. Az ebben való előrelépés azért is lenne fontos, mert a jelenlegi szabályozás jórészt a nyilvánosan működő befektetési alapokéra épül, miközben a kockázatitőke-alapok „természetükből adódóan” zártkörűen működnek.