Magyarország a Széll Kálmán Terv 2.0 programjával eleget tesz az EU Tanács ajánlásának, így hazánk 8 év után először kerülhet ki a túlzottdeficit-eljárás alól – áll a Nemzetgazdasági minisztérium friss közleményében. A kormány elfogadta a „Következő lépés, Széll Kálmán Terv 2.0” programot, amelynek része a Brüsszelbe mai napon elküldött Konvergencia Program és Nemzeti Reform Program.

A Széll Kálmán Tervvel 2011-ben a kormány olyan átfogó strukturális reformprogramot indított el, amely révén a kormány az elmúlt 1 év során sikeres pénzügyi és költségvetési konszolidációt ért el. A költségvetésben a trendforduló már bekövetkezett, a kormány hosszú távon fenntarthatóvá tette az államháztartás egyensúlyát.

A első és a második Széll Kálmán Tervnek köszönhetően biztonságosan teljesíthető 2012-ben a 2,5 százalékos, 2013-ban pedig a 2,2 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány, ennek eredményeképpen pedig tovább csökken az államadósság mértéke. Ez a program azt bizonyítja, hogy a kormány a kedvezőtlenebb reálgazdasági környezetben is képes megőrizni az államháztartás stabilitását, és beindítani a növekedést.

Idén az első Széll Kálmán Terv 550 milliárd forinttal tervezte javítani a költségvetés egyenlegét, ez 83,4 százalékban teljesült – írja a minisztérium. A Széll Kálmán Terv 2.0 intézkedései 2012-ben további 150 milliárd forinttal tervezi javítani a költségvetés egyenlegét. Az első Széll Kálmán Terv célkitűzései – a kormány döntései révén – 2013-ra már 73 százalékban teljesültek, míg a Széll Kálmán Terv 2.0 keretében a kormány 2013-ban további mintegy 600 milliárd forinttal (567-665 milliárd forint) javítja az államháztartás helyzetét. Ezzel Magyarország 2012-ben a GDP 2 százalékát, 2013-ban a GDP 4 százalékát elérő strukturális egyensúlyjavító programot hajt végre.

A kormány korábbi vállalását teljesítve 2013-ban kivezeti a válságadókat, és a Bankszövetséggel kötött megállapodás értelemében felére csökkenti a bankadót. A Széll Kálmán Terv 2.0-val a kabinet véglegesíti az átállást egy olyan adórendszerre, amely a fogyasztási és forgalmi adó növelésével teremti meg a munkát terhelő adók csökkentésének forrását.

Ez az egyén számára kis teher, a költségvetés egészét tekintve viszont jelentős tétel. Az új adóintézkedések strukturális jellegűek, ezzel a kormány hosszú távon fenntarthatóvá teszi a költségvetés bevételi oldalának stabilitását.

A Széll Kálmán Terv 2.0 magában foglalja a Magyarország 2012. évi Nemzeti Reform Programját is. A Nemzeti Reform Program azokat az intézkedéseket mutatja be, amelyek az Európa 2020 stratégia céljainak teljesítésére irányulnak, úgymint foglalkoztatás, kutatás-fejlesztés-innováció, klímapolitika és energiahatékonyság, oktatás és társadalmi felzárkóztatás.

A Kormany.hu oldalon közzétett dokumentum vége felé egyéb más kiemelt pontok mellett lényegi részekre akadni. A terv ugyanis a kiadások csökkentését irányozza elő, s ennek helyeiről is véleményt formál. E szerint a gyógyszertámogatási rendszer újbóli felülvizsgálatával 40 milliárd forint megtakarítás érhető el. Az idei évi előirányzatoknál előírt közel 45 milliárd forint megtakarítás a 2013. évi tervezés bázisába is beépül.

Az állami vállalatokat is "előveszik". A vagyonfejezet kiadásainál 20 milliárd forint megtakarítást eredményez a többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok tevékenységének és szervezeti kereteinek racionalizálása és közfeladataik ellátási kötelezettségeinek módosítása.

A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap részére nyújtott állami támogatás helyett uniós pénzeket "keresnének", ezzel 25 milliárd forint megtakarítás érhető el – fogalmaz a program.

A sokat emlegetett közösségi közlekedés is új polcra kerül. A nagyvárosi tömegközlekedés központi költségvetési támogatása ugyanis a 2.0-ás terv szerint 10 milliárd forinttal csökken, mivel az egyéni közlekedési módokat használók jelenleg nem járulnak hozzá megfelelő mértékben a rendszer működtetéséhez, miközben élvezik az annak révén jelentkező előnyöket, amit így felülvizsgálnak.

A bevételek növelésére ugyanakkor biztosan érkezik a tranzakciós illeték – legalábbis az anyag szerint. "A széles adóalapot terhelő, így alacsony kulcs mellett is jelentős bevételi hatással járó pénzügyi tranzakciós illeték bevezetése 2013 elejétől." Ugyanakkor megemlítik: az új típusú adó bevezetéséből az első időszakban befolyó adóbevétel nehezen tervezhető, különös tekintettel arra, hogy bizonyos nagy összegű tranzakcióknál maximalizálják az adótehert.

A 2013. évi költségvetési hiánycél eléréséhez elégséges 130 milliárd forint bevétel ebből az adónemből, amelyet 0,1 százalékos adómértékkel és 30 ezer forintos értékhatár mellett látunk elérhetőnek. Az ezt meghaladó adóbevétel a költségvetési tartalék növelését szolgálhatja.

A távközlési szolgáltatási adó 2012. évközi bevezetése 2013-ban már 52 milliárd forinttal javítja a költségvetés egyenlegét. Az energiaellátók jövedelemadójának fenntartása és az adóalap szélesítése 55 milliárd forint bevételt jelent.

Bevezetésre kerül egy új, egységes biztosítási adó, amely a biztosítókra jelenleg kivetett három adónem kiváltását is beszámítva (pénzügyi szervezetek különadója, baleseti adó, tűzvédelmi hozzájárulás) 15 milliárd forint bevételi többletet eredményez.

Jövőre már 15 milliárd forint többletbevétel várható a „fordított áfa” bevezetésétől is a mezőgazdaságban. Közvetetten a költségvetési kiadásokat is érinti az e-útdíjból tervezett bevételek emelt szintű indítása 2013 közepétől (az elvárt költségvetési hatás 75 milliárd forint).